Veternik
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Ветерник
Veternik
| Veternik | |
| Hivatalos? | |
| Használatban van? | |
| Tájegység | Bácska |
| Körzet | Dél-Bácskai |
| Község | Újvidék |
| Rang | Falu |
| Terület | 19,2 km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 21203 |
| Körzethívószám | 021 |
| A térképen:
Térkép betöltése… | |
Veternik vagy Hadikliget régebbi nevén Újmajor (szerbül Veternik / Ветерник, németül Neu Ilof) a Vajdaság Dél-Bácskai körzetében fekszik, Újvidék várossal összenőtt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1948.: 789
- 1953.: 846
- 1961.: 1908
- 1971.: 5730
- 1981.: 9556
- 1991-ben 10.271 lakosából 6666 szerb, 919 jugo., 535 muzulmán, 433 magyar, 250 horvát[1]
- 2002-ben 18.626 lakosából 15.015 szerb, 473 magyar, 261 jugo., 235 horvát[1]
[szerkesztés] Nevének eredete
Első írásos említése 1848-ban Neu Ilof-Újmarjor néven történt.
A mai település a Macedóniai Veternik-hegységről kapta nevét, ahol az idetelepített első világháborús katonák harcoltak. Először Novi Veternik néven szerepelt, később Veternik lett. A második világháború alatt betelepített székelyek Hadikligetnek nevezték.
[szerkesztés] Története
A környéken már 1848-ban megemlítettek egy települést Neu Ilof néven. Lakói németek voltak, akik a környező birtokokon dolgoztak.
A ma ismert települést 1918-ban alapították az első világháborús veteránok és sebesültek részére, akik a Veternik-hegységnél harcoltak Macedóniában.
Az első világháború befejeztével Sándor király az önkétes katonáinak, akik a bolgárok elleni harcokban vettek részt, és a harci gázok hatásának következtében megvakultak, földek osztott Újvidék környékén így Veterniken is. Ezek a harcosok és családjaik települtek a termékeny síkságsra és képezték a település első lakóit. Eredetileg két utcából állt, tipusházakkal.
A második világháború alatt szerb lakosságát a Duna másik oldalára költöztették, és helyükbe 59,[2] egyes adatok szerint 40 család (232 fő) bukovinai székelyt telepítettek.[3] A háború befejezésével azonban a székelyek Dél-Magyarországra menekültek, s a település régi lakói visszatértek házaikba.
[szerkesztés] Képek
[szerkesztés] Forrás
- Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine, Novi Sad, 1996.
- ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
- ^ Sebestyén Ádám: A bukovinai székelység tegnap és ma. 132. o. Szekszárd, Tolna megyei Könyvtár, 1989. ISBN 96 301 941 04
- ^ A. Sajti Enikő: Székely telepítés és nemzetiségpolitika a Bácskában - 1941. Budapest, 1984.
| ||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
