Varázsliget
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Врачев Гај
Vračev Gaj
  
| |
| Hivatalos? | Nincs adat |
| Használatban van? | Nincs adat |
| | |
| Tájegység | Bánság |
| Körzet | Dél-Bánsági |
| Község | Fehértemplom |
| Rang | Falu |
| Terület | 29,7 km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 26348 |
| Körzethívószám | 013 |
| | |
A térképen:
 Térkép betöltése… | |
Varázsliget (szerbül Врачев Гај / Vračev Gaj) a Vajdaság Dél-Bánsági körzetében, a szerb-román határ mellett, a Duna bal partján fekszik.
[szerkesztés] Népessége
- 1891-ben 2327 szerb lakos[1]
- 1948-ban 2203 lakos
- 1953-ban 2200 lakos
- 1961-ben 2250 lakos
- 1971-ben 2145 lakos
- 1981-ben 2040 lakos
- 1991-ben 1870 lakosából 1731 szerb, 31 cigány, 29 jugoszláv, 15 magyar[2]
- 2002-ben 1568 lakosából 1483 szerb, 12 macedón, 10 cigány, 10 román, 9 magyar[2]
[szerkesztés] Története
A török hódoltság végén már lakott volt. Az 1717. évi kamarai jegyzékben Wrachegay alakban fordul elő, 56 házzal. Az 1761. évi hivatalos térkép szerint az újpalánkai kerülethez tartozott. 1770 után a szerb határőrezredé lett. 1873-ban Temes vármegyéhez csatolták.
1848 augusztus első napjaiban a szerb lakosság a felkelőktől támogatva fellázadt, mire augusztus 6-án Maderspach őrnagy 1000 nemzetőrrel megtámadta a helységet, de az itt tanyázó 2500 szerb felkelő visszaverte a támadást. E sikeren felbátorodva, a szerb felkelők augusztus 30-án innen Fehértemplom ellen törtek. Szeptember 7-én Maderspach a veressipkások három zászlóaljával és négy ágyúval az itteni szerb tábort rövid küzdelem után szétszórta, a menekülő szerbek pedig a falut felgyújtották. Ekkor a templomon kívül mintegy 300 ház égett le. 1848 október 1-én Rácz Sándor honvédőrnagy 1000 emberrel 2000 szerb felkelőn aratott itt győzelmet.
Az ortodox templom 1778-79-ben épült, de az 1848-as szabadságharcban megsemmisült. 1858-ban építették újjá. A Templomhely nevű dűlőben is volt egy régi templomrom, melynek köveit a lakosok széthordták. E rom valószínűleg még a török hódoltság előtti korszakban e helyen fennállott faluból való volt.
1891-ben kiépült a Fehértemplom-Buziásfürdő közötti vasútvonal, amely itt is elhaladt. A trianoni békeszerződés után azonban megszűnt működni, jelenleg sem használják.
[szerkesztés] Forrás
- (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Temes vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1914.
- Đorđević Ljubiša: Bela Crkva moj garnizon. Bela Crkva, 2003.
- Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine. Novi Sad, 1996.
- ^ A Pallas Nagy Lexikona. Budapest, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., 1893.-1897.
- ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet – Magyar Tudományos Akadémia
| ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
