Torontálalmás

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról

Torontálalmás (szerbül Јабука / Jabuka, németül Apfeldorf) a Vajdaság Dél-Bánsági körzetében helyezkedik el, 11 km-re Pancsovától a Temes bal partján.

Tartalomjegyzék 1 Népessége 2 Nevének eredete 3 Története 3.1 Őskora 3.2 A török után 3.3 A 19. század 3.4 A 20. század 4 Képek 4.1 A település 4.2 A svábok Torontálalmáson 5 Forrás

[szerkesztés] Népessége

• 1833-ban 2200 lakosából 1840 német, 360 román
• 1921-ben 3265 lakosából 2901 német, 348 román
• 1944-ben 2603 lakosából 2323 német, 260 román
• 1946-ban 3784 lakosából 3480 makedón, 260 román, 14 német
• 1948: 4392 lakos
• 1953: 4623 lakos
• 1961: 5245 lakos
• 1971: 5453 lakos
• 1981: 6453 lakos
• 1991-ben 6598 lakosából 3177 makedón, 2143 szerb, 910 jugo., 93 román, 45 magyar^[1]
• 2002-ben 6312 lakosából 3224 szerb, 2054 makedón, 307 jugo., 79 román, 27 magyar^[1]

[szerkesztés] Nevének eredete

A legenda szerint az itt letelepedő szerb halászok egy nagy almafát találtak a mai község határától nem messze, és ezután nevezték el Jabukának (alma).

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Őskora

A község az úgynevezett Maxondi kerületben feküdt, melyről 1385-ben van először adatunk. Ezt a területet Zsigmond király Sismán bolgár cár egyik hozzá menekült fiának Fruzsin-nak adományozta.
V. László király alatt ez a puszta terület Szentmiklósi Pongrácz Jakab kezére került.

A helység a XVII. század végén, vagy a XVIII. század elején alakult. Még a hódoltság alatt szláv halászok települtek e tájra, a mai községtől mintegy félórányi távolságra, ahol a hagyomány szerint egy terebélyes almafát találtak és e telepet ez után Jabukának nevezték el. A szláv telepesek valószínűleg szerbek voltak, de egyes források szerint romániai vagy bulgáriai szlávok.^[2]

[szerkesztés] A török után

Temesvár visszavétele után 1718-ban, már 15 lakott háza volt. 1733-ban 19 szláv család lakta, s a század közepére házainak a száma elérte a 60-at is.^[3]

Az 1723–26. években gróf Mercy tábornok a temesvári bánság területén határőrvidéket szervezett, és Jabukát a csákovai kerületbe osztotta be. Amikor Mária Terézia a rokkant katonákat gyarmatosította, ide is telepedtek katonaviselt németek, kik 1765–66-ban annyira megszaporodtak, hogy Jabukán már nem találtak helyet. A katonai parancsnokság tehát a Jabuka határában fekvő Govedarovác pusztán jelölt ki számukra telephelyeket. Az új jövevények e pusztán földalatti üregekben voltak kénytelenek lakni. 1766-ban néhány magyar telepes is érkezett a faluba. Még ebben az évben a szerb lakosok egy része Cserépaljára és Dolovára települt át.
1774-ben már 88 család lakta, és még ez évben román telepesek érkeztek.

Az 1788-iki török betörés hírére a német lakosok egy része Bácskába, a megmaradt szerb lakosok pedig Szekerényre menekültek. A törökök azután felégették a községet, mely a templommal együtt leégett.

[szerkesztés] A 19. század

A határőrvidék feloszlatása után, 1872-ben Torontál vármegyébe kebelezték. 1888-ban a helység az Almás nevet nyerte.
Az 1848–49-iki szabadságharc alatt a község hazafias érzelmű lakossága a nemzeti ügy mellett állott, mi miatt a szerb felkelők 20.000 forint sarcot vetettek ki rá.

A régi római katolikus templom a katonai kincstár költségén, 1775-ben épült, 1788-ban azonban a török betörés alkalmával leégett, de 1792-ben a kincstár újból felépítette.
1828-ban ismét új templomot emelt a község, még csak fából, de 1833-ban kőből újjáépítette. A román ortodox templom Szent Demeter tiszteletére épült 1901-ben.

A helység főutcáján valamikor ódon kőkereszt állt, melyet állítólag azok a lakosok emeltettek, akik 1788-ban a törökök elől menekülve, szerencsésen visszatérhettek házaikhoz.

[szerkesztés] A 20. század

Az I. világháború után az újonnan alakult SzHSz királyság része lett. A II. világháború alatt német megszállás alá került. Miután 1944 végén a németek vereséget szenvedtek, a bevonuló szerb partizánok a teljes német lakosságot (2019 lakos) kivégezték vagy koncentrációs táborba szállították.
A világháború után 571 macedón család érkezett Kriva Palanka-ról.

[szerkesztés] Képek

[szerkesztés] A település

• 

  Telepes ház

• 

  Az 1959-ig álló katolikus templom helyére épült ház

• 

  A román templom

• 

  A községháza

[szerkesztés] A svábok Torontálalmáson

• 

  A katolikus templom

• 
• 
• 
• 

  A katolikus templom oltára

• 
• 

  Vadászegylet

• 

  Az önkéntes tűzoltóegylet

• 
• 

  A település madártávlatból

• 

  Német család

• 

  Mulató németek

[szerkesztés] Forrás

• (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1912.
• Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine, Novi Sad, 1996.

A Vajdaság Autonóm Tartomány közigazgatása Városok Újvidék (Újvidék • Pétervárad) • Pancsova • Zombor • Szávaszentdemeter • Szabadka • Nagybecskerek Dél-Bácskai körzet Bács • Belcsény • Karlóca • Óbecse • Palánka • Petrőc • Szenttamás • Temerin • Titel • Újvidék • Verbász • Zsablya Dél-Bánsági körzet Alibunár • Antalfalva • Fehértemplom • Kevevára • Ópáva • Pancsova • Versec • Zichyfalva Észak-Bácskai körzet Kishegyes • Szabadka • Topolya Észak-Bánsági körzet Ada • Csóka • Magyarkanizsa Nagykikinda • Törökkanizsa • Zenta Közép-Bánsági körzet Bégaszentgyörgy • Magyarcsernye • Nagybecskerek • Szécsány • Törökbecse Nyugat-Bácskai körzet Apatin • Hódság • Kúla • Zombor Szerémségi körzet Ingyia • Ópázova • Pecsince Ruma • Sid • Szávaszentdemeter • Ürög

A magyar népesség helyzete a Vajdaságban Abszolút és relatív többségű magyar települések (2002) Szabadka község Szabadka • Palics • Hajdújárás • Bácsszőlős • Ludas • Csantavér • Zentaörs • Kelebia Topolya község Topolya • Bajsa • Pacsér • Bácskossuthfalva • Bogaras • Völgypart • Brazília • Gunaras • Kavilló • Pobeda • Zentagunaras • Zobnatica Kishegyes község Kishegyes • Bácsfeketehegy Magyarkanizsa község Magyarkanizsa • Adorján • Völgyes • Horgos • Kispiac • Kishomok • Martonos • Újfalu • Orom • Tóthfalu • Oromhegyes • Ilonafalu Zenta község Zenta • Felsőhegy • Bogaras • Tornyos • Kevi Ada község Ada • Mohol • Törökfalu • Völgypart • Valkaisor Óbecse község Óbecse • Bácsföldvár • Péterréve • Mileševo Csóka község Csóka • Padé • Hódegyháza • Kanizsamonostor • Egyházaskér • Feketetó Nagykikinda község Szaján Magyarcsernye község Magyarcsernye • Tóba Bégaszentgyörgy község Torda • Tamásfalva • Magyarittabé Nagybecskerek község Magyarszentmihály • Lukácsfalva Szécsány község Káptalanfalva Antalfalva község Torontálvásárhely Zichyfalva község Ürményháza Versec község Fejértelep Fehértemplom község Udvarszállás Kevevára község Székelykeve • Emánueltelep Pancsova község Sándoregyháza Ürög község Satrinca • Dobradó Hódság község Gombos Zombor község Doroszló • Bácsgyulafalva • Bezdán • Nemesmilitics Apatin község Kupuszina • Szilágyi Törökkanizsa község Magyarmajdány • Rábé 5000 magyar lakosnál nagyobb községek (2002) 20.000 < Szabadka község (57.092 - 38,47%) • Magyarkanizsa község (23.802 - 86,52%) • Topolya község (22.543 - 58,94%) • Zenta község (20.587 - 80,51%) • Óbecse község (20.048 - 48,83%) 10.000 < Újvidék község (15.687 - 5,24%) • Ada község (14.558 - 76,64%) • Nagybecskerek község (14.211 - 10,76%) • Zombor község (12.386 - 12,73%) 5000 < Nagykikinda község (8607 - 12,84%) • Temerin község (8341 - 29,49%) • Kishegyes község (7546 - 55,92%) • Csóka község (7133 - 51,56%) • Törökbecse község (5177 - 19,22%) Újvidék, Nagybecskerek, Zombor, Kikinda, Temerin és Törökbecse községekben a magyarok főként a községi központokban élnek. 20% fölötti magyar lakosságú települések Lásd: 20% fölötti magyar lakosságú települések a Vajdaságban 10%-20% közötti magyar lakosságú települések Lásd: 10%-20% közötti magyar lakosságú települések a Vajdaságban

A Dél-Bánsági körzet közigazgatása Alibunár község Alibunár • Devojački Bunar1 • Ferdinándfalva • Ilonc • Kevedobra • Keviszöllős • Nagykárolyfalva • Petre • Temesmiklós • Újsándorfalva • Végszentmihály Antalfalva község Antalfalva • Cserépalja • Nagylajosfalva • Számos • Torontálputnok • Torontáludvar • Torontálvásárhely • Újozora Fehértemplom község Csehfalva • Fehértemplom • Gajtás • Gerebenc • Karasjeszenő • Krassószombat • Kussics • Körtéd • Szőllőshegy • Temespalánka • Temesváralja • Udvarszállás • Varázsliget • Vöröstemplom Kevevára község Deliblát • Dunadombó • Emánueltelep • Gálya • Homokbálványos • Homokos • Kevepallós • Kevevára • Kisbálványos • Székelykeve Ópáva község Baranda • Ópáva • Szekerény • Torontálsziget Pancsova község Beresztóc • Dolova • Ferenchalom • Galagonyás • Hertelendyfalva1 • Omlód • Pancsova • Révújfalu • Sándoregyháza • Tárcsó • Torontálalmás Versec község Almád • Fejértelep • Fürjes • Homokdiód • Homokszil • Izbiste • Kisszered • Kiszsám • Márktelke • Mélykastély • Meszesfalva • Nagyszered • Párta • Porány • Réthely • Temeskutas • Temesőr • Temespaulis • Temesszőlős • Temesvajkóc • Vajdalak • Versec • Verseci rétek • Versecvát Zichyfalva község Balát • Biószeg • Györgyháza • Istvánvölgy • Laudontanya • Nagygáj • Nagymargita • Óléc • Rárós • Szécsenfalva • Szentjános • Torontálújfalu • Ürményháza • Zichyfalva 1 Nem önálló település.