Temespalánk
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Банатска Паланка
Banatska Palanka
| |
| Hivatalos? | Nincs adat |
| Használatban van? | Nincs adat |
 | |
| Tájegység | Bánság |
| Körzet | Dél-Bánsági |
| Község | Fehértemplom |
| Rang | Falu |
| Terület | 32,3 km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 26324 |
| Körzethívószám | 013 |
| | |
A térképen:
 Térkép betöltése… | |
Temespalánka vagy másnéven Palánk (szerbül Банатска Паланка / Banatska Palanka, németül Palank) a Vajdaság Dél-Bánsági körzetében fekszik Fehértemplomtól 10 km-re délnyugatra, a Duna közelében, a Karas és a Nera-folyók között. A mai települést 1894-ben egyesítették Ópalánka és Újpalánka falvakból.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1948-ban 1323 lakos
- 1953-ban 1334 lakos
- 1961-ban 1245 lakos
- 1971-ben 1166 lakos
- 1981-ben 1095 lakos
- 1991-ben 974 lakosából 894 szerb, 26 jugoszláv, 6 magyar, 5 román[1]
- 2002-ben 837 lakosából 752 szerb, 4 magyar, 4 román[1]
[szerkesztés] Nevének eredete
Első írásos említése 1239-ből származik. A XVI. században Uj Palanka, 1713-ban Prkos-Palanka, a XVIII.-XIX. században Neu-Palanka, 1873-ban Uj-Palanka, 1894-ben Palänk, 1918-ban Palanka.
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Őskora
A középkorban a mai Palánk helyén Haram vára és Haram város állott, mely ekkor Krassó vármegyéhez tartozott. Vára 1128-ban már szerepel, amikor Komnen János görög császár hatalmába került. 1152-ben II. Géza király táborozott itt seregével. 1161-ben a görögök ismét elfoglalták a várat.
Első okleveles adatunk 1239-ből van róla, amikor május 18-án, IV. Béla király innen keltezi egyik oklevelét. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék szerint már ekkor egyházas hely volt. Plébánosát egy 1355. évi oklevél is említi.
A XIV. század közepétől kezdve Krassó vármegye alispánjai itt tartanak törvényszéket. 1428 március 28-án Zsigmond király itt töltötte virágvasárnap ünnepét, mikor a törökök elleni háborút intézte. 1445-ben a város a Szörényi Bánsághoz tartozott. 1481 novemberében itt ütközött meg Kinizsi Pál a törökkel, itt esett el Thököli Miklós.
[szerkesztés] A 15.-17. század
A XV. század közepén szerbek szállották meg. E királyi vár várnagyát 1483-ban és 1487-ben harami bánnak, 1489-ben kapitánynak nevezték. Az 1499. évi rákosi országgyűlésen Haram követei is megjelentek. A vár 1499–1503 között került török kézre. A II. Ulászló magyar király és a török szultán között 1503 augusztus 20-án kötött béke értelmében Haram a törökök birtokában maradt. Váráról Oláh Miklós is megemlékezik 1536-ban megjelent művében. 1551-ben itt vertek hidat a törökök, mikor Temesvárt fenyegették.
Temesvár eleste (1552) után a régi Horomnak, mely új palánk-erődítvényei után, Új-Palánka nevet nyert, egy bég lett a parancsnoka, aki a temesvári beglerbég alatt állt. 1691-ben, a hódoltság végén Antonio ezredes Veteráni tábornok parancsára Lugosról a szabadcsapatokkal egész Új-Palánkáig nyomult, hol száz szekér szénát és nagy mennyiségű gabonát égettetett el, majd a külső erődöket megtámadva sok törököt levágott.
1692-ben Thököly Imre kuruc vezér táborozott itt. 1697-ben az Erdélyben állomásozó császári hadak vezérei: gróf Rabutin tábornok és gróf Leiningen a Vaskapun átjöttek, november 6-án Új-Palánkát bevették s a kb. 500 főből álló őrséget levágták, az erősséget pedig elpusztították.
[szerkesztés] A 18. század
1716-ban Temesvár visszafoglalása után, gróf Mercy Klaudius Florimundus tábornok, a törököktől időközben ismét megerősített Új-Palánkát elfoglalta. Az 1717. évi összeírás alkalmával csak 37 lakott haza volt. Az 1718. évi pozsareváci békekötés után III. Károly király birtokában maradt, akinek rendeletére a helység melletti szigeten épült várat megerősítették.
A békekötés után szerb lakosai elköltöztek, mire Mercy tábornok németeket telepített ide. 1734-ben lakosainak a száma 499 volt. Mercy tábornok itt egy kisebb kaszárnyát, vámházat és egy veszteglő intézetet építtetett. 1733-ban már a kapucinus kolostor is fennállt és a barátok az egész környék katolikus lakosságának a lelki gondozását ellátták.
Az 1738. évi török háború alatt ismét török kézre került. A német lakosság elmenekült, a várat pedig az 1739 szeptember 18-án megkötött béke értelmében lerombolták. A békekötés után a város elnéptelenedett.
1770-ben, a dunavölgyi Határőrvidék kibővítésekor, a német-szerb Határőrvidékhez csatolták. Az 1788. évi török hadjárat alatt az Új-Palánka előtti szigeten levő erőd védelme Lo-Presti József hadnagyra volt bízva, aki a törökök támadásai ellen 43 emberrel harcolva elesett. Lo-Presti sírja fölé 1878-ban emlékoszlopot emeltek. 1788 október 19-én Harrach tábornok 2000 emberrel rohamot intézett Új-Palánka ellen, mely augusztus 21-én a császáriak kezébe került. A háború további folyamán Lipthay altábornagy állomásozott Új-Palánkán, aki innen a Dunán átkelve, 1789 szeptember 7-én a Pálffy-ezreddel Szendrőnél megtámadta a törököket.
[szerkesztés] A 19.-20. század
A szabadságharc alatt is két ízben volt harcok színhelye. 1848 november 30-án Maderspach honvédőrnagy 1000 emberrel 2500 szerb felkelőn győzedelmeskedett itt. 1849 február 13-án Hrabovszky honvédszázados 500 emberrel 900 szerb felkelőt vert szét.
A Határőrvidék feloszlatása után, 1872-ben Temes vármegyébe kebelezték. 1894-ben nevét Palánkra változtatták.
Az ortodox templom 1820-ban épült. Az 1875, 1896, 1907 és 1909. években az árvizektől szenvedett sokat.
A helység határában állt hajdan a kapucinusok kolostora, mely az 1738. évi török háború alatt pusztult el a németek alapította helységgel együtt, melynek lakosai Fehértemplomba menekültek.
1894-ben egyesítették Ópalánka és Újpalánka falvakat. 1910-ben 1341, túlnyomóan szerb lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Temes vármegye Fehértemplomi járásához tartozott.
[szerkesztés] Forrás
- (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Temes vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1914.
- Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine. Novi Sad, 1996.
| ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
