Törökfalu
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Утрине
Utrine
 [1] | |
| Hivatalos? | 
|
| Használatban van? |
|
 | |
| Tájegység | Bácska |
| Körzet | Észak-Bánsági |
| Község | Ada |
| Rang | Falu |
| Terület | 46,8 km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 24437 |
| Körzethívószám | 024 |
| | |
A térképen:
 Térkép betöltése… | |
Törökfalu (szerbül Утрине / Utrine) Adától 25 km-re nyugatra, Völgyparttól északra fekszik, a Törökfalui Helyi Közösség központja. A falu földrajzi helyzete kedvező, a Tisza menti lösz háton helyezkedik el. Közúti összeköttetése van Ada, Tornyos és Kavilló irányába.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1948: 1690
- 1953: 1390
- 1961: 1457
- 1971: 1233
- 1981: 1178
- 1991-ben 1143 lakosa volt, ebből 1106 magyar, 21 jugoszláv, 13 szerb[1]
- 2002-ben 1038 lakosa volt, ebből 1012 magyar, 9 szerb, 7 cigány, 3 jugoszláv[1]
[szerkesztés] Nevének eredete
Elnevezésére több magyarázat is született: az 1880-as években osztották fel a pusztaságot a Solymossy, Mihalek, Varga és Török családok között és jutalomként a Török család kapott legnagyobb részt így a legtöbb napszámost is alkalmazhatott. Ezek a napszámosok építették fel az első házakat, az első házsort, amit azután Törökfalunak neveztek el.
A falu először 1930-ban kapott hivatalos elnevezést: Zrinyi-tanyák. Később Nedićevo lett a neve, majd a II. világháború után, 1947-ben kapta az Utrine nevet.
[szerkesztés] Története
Alapításáról nincsenek pontos adataink, de a szájhagyomány szerint a határőrvidék felszámolása után létesülhetett. Az 1880-as években az itteni pusztaságot a Solymossy, Mihalek, Varga és Török családok között szétosztották, majd hamarosan felépültek az első házak is.
Fejlődése a II. világháború után kezdődött. 1960-ban még csak egyetlen utcája volt, de a tagosítás után faluvá nőtte ki magát. A tanyavilág azért továbbra is jórészt megmaradt.
Római katolikus temploma 1972-ben épült Szent Gellért tiszteletére, a plébánia épülete 1998-ban készült el. 2005-ben a falu helyi közösségéhez kapcsolódott két kis környékbeli település. Völgypart, amely 5 km-re van a falutól, 364 lakossal, és Valkaisor amely Törökfalu és Ada között terül el.
A lakosok főleg földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak, vagy Adára járnak be dolgozni. A faluban két földműves szövetkezet mellett több bolt, egy magán-benzinkút, egy vendéglő, egy fafeldolgozó vállalat, egy üdítőital-készítő és két tejátvevő állomás valamint egy mezőgazdasági eszközöket gyártó kisüzem is van.
A faluban a nyolcosztályos általános iskola mellett óvoda, egészségház, posta, helyi közösségi iroda, önkéntes tűzoltóság is működik. – Érdekesség a 100 éves lóvontatású tűzoltó kocsi ami a tűzoltó laktanya előtt van kiállítva.
A településen hagyománya van a kenyérszentelőnek melyet július utolsó hétvégéjén, szoktak megünnepelni sportnappal együtt, amelyen a híres „kakaspaprikás” főző verseny is megrendezésre kerül, valamint augusztus harmadik hétvégéjén van a gyermekvásár-falu búcsú. Gasztronómiailag ismert a kakaspaprikás, kemencében sült-főtt szárma, kemencés bab és pörkölt.
[szerkesztés] Képek
A Törökfalui HK háza
[szerkesztés] Forrás, lábjegyzet
| ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
