Törökbecse

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról

Törökbecse (szerbül Нови Бечеј / Novi Bečej, németül Neu Betsche) a Közép-Bánsági körzetben a Tisza mellet helyezkedik el, három nagyobb gazdasági központ között, ezek: Kikinda, Nagybecskerek és Óbecse. Az itt élő lakosok főleg földműveléssel foglalkoznak.

Tartalomjegyzék 1 Népessége 2 Nevének eredete 3 Története 3.1 Őkora 3.2 A 15.–16. század 3.3 A 17.–18. század 3.4 A 19.–20. század 3.5 Történelmi emlékek 4 Képek 4.1 Templomok 4.2 Kastélyok 4.3 Középületek 5 Forrás

[szerkesztés] Népessége

• 1910: 7647 lakosából 5287 magyar, 2094 szerb, 168 német
• 1948: 15.644
• 1953: 16.303
• 1961: 16.378
• 1971: 16.075
• 1981: 16.091
• 1991-ben 15.404 lakosából 8659 szerb, 4657 magyar, 1172 jugo., 367 cigány, 152 román, 13 német^[1]
• 2002-ben 14.452 lakosából 8868 szerb, 3849 magyar, 387 cigány, 352 jugo., 144 román, 6 német^[1]

[szerkesztés] Nevének eredete

• Lásd: Becse név eredete.

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Őkora

Óbecse és Törökbecse középkori története elválaszthatatlan egymástól, ugyanis csak a XV. században kezdődött meg a Tisza két partján elterülő település különválási folyamata. Az írásos forrásokból arra következtethetünk, hogy a középkorban a két Becse még egy település volt.

• Bővebben lásd: Óbecse középkori története.

A község már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékekben is szerepel, így már ekkor is volt plébániája. Vára 1342-ben már állt. 1386-ban Zsigmond brandenburgi őrgróf, a későbbi király, ideiglenesen Losonczy István fiainak, Lászlónak és Istvánnak adományozta.

[szerkesztés] A 15.–16. század

A XV. század elején a szerb despoták birtokába került. István szerb despotától örökségképpen Brankovics Györgyre szállt, aki 1440-ben Geszti Mihály fiának Lászlónak zálogosította el. 1440-ben azonban I. Ulászló király elvette tőle és a Thallóciaknak adta. Ulászló halála után ismét Brankovics György birtokában találjuk, akitől Hunyadi János 1450-ben az országgyűlés rendeletére elfoglalta. A vár a Tisza-szigetén állt.

Becse helység szintén a Tisza-szigetén épült és 1440-ben már városi kiváltságokat élvezett és vámos hely is volt. 1442-ben itt tartotta Torontál vármegye közgyűléseit.

1451-ben a vár és a város ismét Brankovics György birtokába került, ki azt 1458-ban Szilágyi Mihálynak adta át. Szilágyi pedig ismét visszaadta a despotának. Később a vár és a város Mátyás király birtokába került. A török hódoltság alatt nem pusztult el.

[szerkesztés] A 17.–18. század

Az 1695. évi hadjárat alatt Frigyes Ágost választófejedelem táborozott Törökbecsén. Az 1717. évi kincstári összeírásban a becskereki kerület községei között találjuk, 20 lakott házzal.

II. József császár délmagyarországi utazásai alkalmával Albert szász-tescheni herceg és Nostitz gróf társaságában 1768 május 10–11-én ellátogatott Törökbecsére is. Másodízben 1773-ban fordult meg itt s innen Melencére majd Nagybecskerekre utazott. 1782-ben a Szissányi család kapta donációba Törökbecsét. Az utolsó három Szissányi leányt Rohonczy Lipót ezredes, gróf Leiningen Károly tábornok és Urbán Gyula vette el s e réven volt itt birtokos gróf Leiningen-Westerburg Károly honvédtábornok, az aradi vértanúk egyike.

[szerkesztés] A 19.–20. század

1820-ban a földesúr a szerb lakosság mellé Szeged tájról telepít a Susán városrészbe magyar gányókat, akiknek számát a közeli Borjasról betelepült szintén szegedi magyarok is gyarapították 1849-ben.^[2]

1848 október 13-án Rohonczy Lipót honvédőrnagy 3000 szerb felkelőt vert itt szét. Az e csatában elesett honvédek és nemzetőrök sírja fölé síremléket állított a kegyelet. 1849. április 24-én határában verte vissza Perczel a Teodorovics vezette osztrák-szerb sereget. A község főterén szabadságharc emlékére Hungária szobrot emeltek a következő felirattal:

„

Az 1848–49-iki szabadságharc dicső emlékére emeltetett 1903-ban. Örökre a szabadság emléke legyen és soha létünk nagyság sírköve.

”

1911 szeptember 17-én pedig nagy ünnepségek között leleplezték a művészi alkotású Leiningen szobrot, mely a következő feliratot viselte:

„

Gróf Leiningen Westerburg Károly honvád tábornok, ki Aradon új hazája szabadságának kihívásáért 1849 október 6-án, mint vértanú hősi halált szenvedett, porhűvelyed visszaállt ugyan e föld rögébe, de nemes lelked, annak vitézsége és geniuszod örökké élni fog magyar honunk egén és minden magyar szívében.

”

Később a szobor hányatott sorsot élt meg. Utoljára 1954-ben látták/találták meg a Schlesinger-ház udvarán, bontás közben. A szobrot ekkor az Óbecsei labdarúgó csapat szerezte meg, akik a csapat fenntartási költségeinek fedezésére szétverték, és beolvasztatták.^[3]

1886-ban a helység harmadrésze leégett; 1893-ban pedig a kolera pusztított. 1884-ben a vasútvonal kiépítésével fellendült a polgáriasodás. A gazdaságban is nagy előrehaladást jelentett, amikor kiépült a hajómegálló. 1872-ben Ferenc József császár hajója is kikötött itt.

A XIX. század második felében igen élénk volt a gabona kereskedelme is a városnak, mert itt rakták a hajóra a bánáti búzát, amit Nyugat-Európába, Amerikába szállítottak. Így Törökbecse az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legjelentősebb gabonakereskedelmi központja lett, ami lehetővé tette, hogy gazdag polgári réteg alakuljon ki. Megkezdődött a malmok építése, bankok alapítása és sok kereskedelmi és kisipari üzlet nyílt. 1907-ben tégla és cserépgyár létesült. Rohonczy Gedeon törökbecsei földbirtokos 1890 után a gyöngyszigeti földbirtokon honosította meg egy Észak-Afrikából hozott szőlőfajtát, amelyből a híres krokán bor készül. 1871-ben épült fel az első községi iskola, amelyben ma is folyik oktatás. A településnek ma három óvodája, két általános iskolája és egy középiskolája van. Az óvodákban és elemi iskolákban magyar és szerb nyelven folyik a tanítás, de a tanulók zöme szerb ajkú. A római katolikus templom 1809-ben, az ortodox 1741-ben épült.

[szerkesztés] Történelmi emlékek

A községben levő úrilakok közül az egyik Solymos Eleméré, a másik Rohonczy Gedeoné volt. A régi Szissányi kúriát 1908-ban átalakították és volt nagy parkja helyén egy utca épült.

A Törökbecse közelében levő Sokolac villát Dunderski Lázár építette nászajándékul leányának Emíliának. A villa körül rendezett mezőgazdasági birtok és híres méntelep húzódott. Manapság a kastély elnéptelenedett viszont a körülötte elterülő parkosított terület a törökbecseiek kedvenc kirándulóhelye lett.

A település másik látványossága az 5–6 km-re keletre fekvő – basahídi és beodrai utak között – 500 hektáron elterülő Sóskopó. Erre a területre a víz kizárólag csapadék és talajvíz alakjába kerül. Innen csak pároldással távozhat a víz az agyagos föld miatt. Ezzel két lassú folyamat indul meg: az elszikesedés és a kiszáradás, aminek következménye a pusztai tájforma kialakulása lett. A Sóskopó sós vize gyógyhatású, környéke pedig madárrezervátum (kb. 200 madárfajtát számláltak itt meg).

[szerkesztés] Képek

[szerkesztés] Templomok

• 

  A katolikus templom

• 

  A katolikus temető kápolnája

• 

  Az evangélikus templom

• 

  Az ortodox templom

• 

  Ortodox kápolna

[szerkesztés] Kastélyok

• 

  A Sokolac kastély

• 
• 
• 

  Rohonczy Gedeon kastélya Gyöngyszigeten (XIX. század)

• 

  Solymos Elemér úrilaka (XIX. század)

• 

  Đunđerszky Lázár úrilaka (XIX. század)

[szerkesztés] Középületek

• 

  A Szabadság tér a szabadság-szoborral (XIX. század)

• 

  A Tisza-sétány (XIX. század)

• 

  A valamikori királyi járásbíróság épülete ma

• 

[szerkesztés] Forrás

• (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1912.
• Prof. Dr. Kaszás Sándor: Törökbecse rövid történelme.
• Berta Adrián: A törökbecsei járás az őskorban. Bácsország 2007./II. (41. szám)

A Vajdaság Autonóm Tartomány közigazgatása Városok Újvidék (Újvidék • Pétervárad) • Pancsova • Zombor • Szávaszentdemeter • Szabadka • Nagybecskerek Dél-Bácskai körzet Bács • Belcsény • Karlóca • Óbecse • Palánka • Petrőc • Szenttamás • Temerin • Titel • Újvidék • Verbász • Zsablya Dél-Bánsági körzet Alibunár • Antalfalva • Fehértemplom • Kevevára • Ópáva • Pancsova • Versec • Zichyfalva Észak-Bácskai körzet Kishegyes • Szabadka • Topolya Észak-Bánsági körzet Ada • Csóka • Magyarkanizsa Nagykikinda • Törökkanizsa • Zenta Közép-Bánsági körzet Bégaszentgyörgy • Magyarcsernye • Nagybecskerek • Szécsány • Törökbecse Nyugat-Bácskai körzet Apatin • Hódság • Kúla • Zombor Szerémségi körzet Ingyia • Ópázova • Pecsince Ruma • Sid • Szávaszentdemeter • Ürög

A magyar népesség helyzete a Vajdaságban Abszolút és relatív többségű magyar települések (2002) Szabadka község Szabadka • Palics • Hajdújárás • Bácsszőlős • Ludas • Csantavér • Zentaörs • Kelebia Topolya község Topolya • Bajsa • Pacsér • Bácskossuthfalva • Bogaras • Völgypart • Brazília • Gunaras • Kavilló • Pobeda • Zentagunaras • Zobnatica Kishegyes község Kishegyes • Bácsfeketehegy Magyarkanizsa község Magyarkanizsa • Adorján • Völgyes • Horgos • Kispiac • Kishomok • Martonos • Újfalu • Orom • Tóthfalu • Oromhegyes • Ilonafalu Zenta község Zenta • Felsőhegy • Bogaras • Tornyos • Kevi Ada község Ada • Mohol • Törökfalu • Völgypart • Valkaisor Óbecse község Óbecse • Bácsföldvár • Péterréve • Mileševo Csóka község Csóka • Padé • Hódegyháza • Kanizsamonostor • Egyházaskér • Feketetó Nagykikinda község Szaján Magyarcsernye község Magyarcsernye • Tóba Bégaszentgyörgy község Torda • Tamásfalva • Magyarittabé Nagybecskerek község Magyarszentmihály • Lukácsfalva Szécsány község Káptalanfalva Antalfalva község Torontálvásárhely Zichyfalva község Ürményháza Versec község Fejértelep Fehértemplom község Udvarszállás Kevevára község Székelykeve • Emánueltelep Pancsova község Sándoregyháza Ürög község Satrinca • Dobradó Hódság község Gombos Zombor község Doroszló • Bácsgyulafalva • Bezdán • Nemesmilitics Apatin község Kupuszina • Szilágyi Törökkanizsa község Magyarmajdány • Rábé 5000 magyar lakosnál nagyobb községek (2002) 20.000 < Szabadka község (57.092 - 38,47%) • Magyarkanizsa község (23.802 - 86,52%) • Topolya község (22.543 - 58,94%) • Zenta község (20.587 - 80,51%) • Óbecse község (20.048 - 48,83%) 10.000 < Újvidék község (15.687 - 5,24%) • Ada község (14.558 - 76,64%) • Nagybecskerek község (14.211 - 10,76%) • Zombor község (12.386 - 12,73%) 5000 < Nagykikinda község (8607 - 12,84%) • Temerin község (8341 - 29,49%) • Kishegyes község (7546 - 55,92%) • Csóka község (7133 - 51,56%) • Törökbecse község (5177 - 19,22%) Újvidék, Nagybecskerek, Zombor, Kikinda, Temerin és Törökbecse községekben a magyarok főként a községi központokban élnek. 20% fölötti magyar lakosságú települések Lásd: 20% fölötti magyar lakosságú települések a Vajdaságban 10%-20% közötti magyar lakosságú települések Lásd: 10%-20% közötti magyar lakosságú települések a Vajdaságban

A Közép-Bánsági körzet közigazgatása Bégaszentgyörgy község Bégaszentgyörgy • Csősztelek • Gyulamajor • Tamásfalva (Hetény) • Katalinfalva • Magyarittabé • Párdány • Szerbittabé • Tárnok • Torda • Udvarnok • Vida Magyarcsernye község Bozitópuszta • Endremajor (Leónamajor) • Klári • Magyarcsernye • Szerbcsernye (Németcsernye) • Tóba Nagybecskerek község Aradi • Bégafő • Bótos • Csenta • Elemér • Ernőháza • Erzsébetlak • Écska • Farkasd • Jankahíd • Lázárföld • Lukácsfalva • Magyarszentmihály • Melence • Muzslya1 • Nagybecskerek • Orlód • Óécska • Perlasz • Rezsőháza • Tamáslaka • Tiszatarrós • Zsigmondfalva Szécsány község Árkod • Bóka • Istvánfölde • Kanak • Káptalanfalva • Kismargita • Módos • Nezsény • Surján • Szárcsa • Szécsány Törökbecse község Aracs1 • Bocsár • Karlova és Beodra (Novo Miloševo) • Kumán • Törökbecse 1 Nem önálló település.