Tárnok
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Торак
Torak
  
| |
| Hivatalos? | Nincs adat |
| Használatban van? | Nincs adat |
| | |
| Tájegység | Bánság |
| Körzet | Közép-Bánsági |
| Község | Bégaszentgyörgy |
| Rang | Falu |
| Terület | 83,2 km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 23232 |
| Körzethívószám | 023 |
| | |
A térképen:
 Térkép betöltése… | |
Tárnok vagy másnéven Bégatárnok (szerbül Торак / Torak, románul Torac) a Vajdaság Közép-Bánsági körzetében fekszik, Bégaszentgyörgytől közúton 7,5 km-re keletre a román határ közelében.
A település Kis-tárnok és Nagy-tárnok egyesüléséből jött lére.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1891-ben[1]
- Kis-tárnoknak 2963 román lakosa volt
- Nagy-tárnoknak 3595 román lakosa volt
- 1991-ben 3700 lakosából 2494 román, 384 szerb, 340 jugo., 319 cigány, 91 magyar[2]
- 2002-ben 2850 lakosából 1780 román, 569 szerb, 203 cigány, 89 magyar, 83 jugo.[2]
[szerkesztés] Nevének eredete
Szerbül 1947-től 2001-ig Бегејци / Begejci.
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Kis-tárnok
A középkorban csak egy Tárnok nevű helység feküdt itt. Az 1332–37. évi pápai tizedlajstrom a torontáli főesperességi plebániák között sorolja fel. 1401-ben Keve vármegyei faluként szerepel. 1400–1455-ben a Csáki családé.
A török hódoltság alatt elpusztult. A Mercy-féle térképen lakatlan helyként szerepel a becskereki kerületben, Toraik néven. 1750-től a délmagyarországi kincstári puszták bérlő-társasága bírta bérben. Még 1761-ben is puszta volt.
1765-ben marosmenti románokat telepítettek ide. Később, az 1788. évi török hadjárat alatt négy szerb menekült család is nyert itt elhelyezést. II. József 1773-ban, harmadik délmagyarországi útjában e helységben is megfordult.
A XVIII. század végén a Kiss család birtokába került. 1838-ban Kiss Antal volt a helység földesura, utána Kiss Miklós. 1856-ban a falu negyedrésze leégett. 1866-ban pedig 300–400-an haltak el kolerában.
A görög-keleti románok temploma 1816-ban épült.
[szerkesztés] Nagy-tárnok
A Mercy-féle térképen csak egy Torak nevű lakatlan helységet találunk, a becskereki kerületben. 1761-ben még puszta volt. Kincstári pusztaként 1781-ben Kiss Izsák vette meg. 1838-ban Kiss Antal, később 1848-ig Kiss Ernő volt a földesura.
[szerkesztés] Képek
A nagytárnoki román templom
A kistárnoki román templom
[szerkesztés] Forrás, lábjegyzet
- (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1912.
- ^ A Pallas Nagy Lexikona. Budapest, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., 1893.-1897.
- ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
| ||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||
