Szilbács
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Силбаш
Silbaš
  
| |
| Hivatalos? | Nincs adat |
| Használatban van? | Nincs adat |
| | |
| Tájegység | Bácska |
| Körzet | Dél-Bácskai |
| Község | Palánka |
| Rang | Falu |
| Terület | 42,6 km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 21433 |
| Körzethívószám | 021 |
| | |
A térképen:
 Térkép betöltése… | |
Szilbács (szerbül Силбаш / Silbaš) a Vajdaság Dél-Bácskai körzetében fekszik, Palánkától 19,5 km-re északra közúton.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1900-ban 3311 lakosából 2156 szerb, 972 szlovák, 81 német, 67 cigány, 37 magyar
- 1991-ben 1360 lakosából 1360 szerb, 1188 szlovák, 34 cigány, 14 magyar[1]
- 2002-ben 2849 lakosából 1601 szerb, 1018 szlovák, 44 cigány, 10 magyar[1]
[szerkesztés] Története
1263-ban mint a Keszi nevű földterületnek szomszédját említik Zilbachot (a mai Szilbás déli szomszédja Bulkeszi.) 1267-ben Horlai és Kér birtokok határjárásában, mint nyugati szomszédok a Scylbach-i nemesek, azaz Szilbás részbirtokosai említtetnek. Csánki 1272-ben is említi Scilibach-ot.[2] Az1332–37. évi pápai dézsmalajstromban fel van sorolva Marcellinus plébánus de Zil. 1345-ben Kulpin szomszédai gyanánt említtetnek a Zylbathy-i nemesek. Egy Kurpe nevű bácsmegyei birtokban való bevezetésnél 1404-ben szerepelt Blasius de Zylbach. 1418-ban Kulpin határjárásában ismét mint szomszédot említik Zylbach-ot.
1455-ben a Lekcsei Sulyok családé, amely ekkor e birtokára nézve is kölcsönös örökösödési szerződésre lép a Szántai Marhárti családdal. A török defterek a bácsi nahijében sorolják fel Szilbácsot 1590-ben 25 adózó házzal.
A mai Szilbács 1690-ben települt be szerbekkel s 1714-ben pecsétje is volt. A bácsmegyei adójegyzékben is előfordul, ahol 1715-ben 18 adófizetővel szerepel. Ezután Szent Mihálynak is nevezik. 1717-ben az új Bodrog vármegyének összeírásában Szilbács helyett Szent-Mihály van felvéve 33 szerb adófizetővel. 1718-ban pedig nem Szent-Mihálynak, hanem ismét Szilvásnak van írva.
1722-ben Szilvás 28, 1727-ben 43 adózóval fordul elő. 1748-ban Szilbásnak írják. 1732-ben itt tartotta meg a vármegye részleges gyűlését. 1746-ban egy Szilbás pusztát is említenek.
Az 1760-as évi kamarai térképen Szilbás falu (61 szerb család) a mai helyén van feltűntetve. Keleti határából egy darabot Kulpinhoz foglaltak, és ezt Szilbás még követeli. Határától délkeletre van Bulkesz puszta s e fölött Szent-Mihály puszta.
1839-ben alakult az evangélikus szlovák egyháza. Két templom van a községben, az ortodox szerb 1720-ban, az evangélikus 1886-ban épült. 1900-ban már 52 római katolikus volt Szilbácson, akik egyházilag Szépligethez (Gajdobra) tartoztak.
1871–72-ben a belvizek az egész határt elborították, s ekkor óriási éhinség volt.
[szerkesztés] Történelmi települések
Határában állt hajdan Kürt falu, mely 1335-ben a bácsi káptalané, majd a prépostságé, de a Székely családnak is van itt része, melyet 1404-ben a Maróthiak és ezek révén 1477-ben a Báthoriak kapnak. 1439-ben bukkan fel a Kürti család birtokosként egész 1470-ig. Közben 1464-be, a Garai család is szerez benne részt.
Itt volt e tájon Kamarás is, mely 1390-ben már a Keresztúri családé. 1454-ben a Kórogyiakat és a Perényieket találjuk itt, 1504-ben pedig már Korvin Jánost.
[szerkesztés] Forrás
- (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bács-Bodrog vármegye. I.-II. kötet, Budapest, Apolló Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1909.
- ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
- ^ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. kötet, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1894.
| ||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
