Szenttamás

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról

Szenttamás (szerbül Србобран / Srbobran, németül Thomasberg) Bácska szívében, a Vajdaság Dél-Bácskai körzetébén, Óbecsétől 22 km-re délnyugatra fekszik. Közigazgatásilag Nádalja és Turja települések tartoznak hozzá.

Tartalomjegyzék 1 Népessége 1.1 A község népessége 2 Nevének eredete 3 Történelme 3.1 A középkor 3.2 A török után 3.3 20. század 3.4 Szentpéter – történelmi település 4 Kulturális élet 5 Képek 5.1 Címerek 5.2 Régi képeslapok 5.3 Szenttamás ma 6 Forrás

[szerkesztés] Népessége

• 1910-ben 14.335 lakosából 7808 szerb, 6031 magyar, 430 német volt
• 1948-ban 12.830 lakos, 8623 szerb, 2058 magyar
• 1991-ben 12.798 lakosából 6852 szerb, 4397 magyar, 885 jugo. volt^[1]
• 2002-ben 13.092 lakosából 7838 szerb, 3715 magyar volt^[1]

[szerkesztés] A község népessége

• Szerb 11.963 (67%)
• Magyar 3920 (21.95%)
• Jugoszláv 462 (2.58%)
• Cigány 361 (2.02%)

[szerkesztés] Nevének eredete

A Szenttamás nevével először 1338.–1342. évi tizedlajstromban találkozunk. Később Bácsszenttamás volt hivatalosan, majd az 1904. évi miniszteri rendelet szerint Szenttamás lett.
Nevét feltehetően a Szent Tamás apostolnak szentelt középkori monostoráról kapta.

A szerb elnevezése eredetileg Sentomaš volt, de 1922-ben a Srbobran (szerbvédő) nevet kapta, amely az 1848–49. évi harcokra emlékeztet.

Levéltárban fellelhető névválozatai:^[2]

• Szenttamásfalva
• Sent-Tomaš
• Bács-Szenttamás
• Sentomaš
• Bácsszenttamás
• Bač-Sentamaš
• Szerbobran
• Sentamaš
• St.Tamás
• Szt.Tamás
• Bács-Szent Tamás
• Bács-Szent Tamás

[szerkesztés] Történelme

[szerkesztés] A középkor

Első írásos említése 1338–1342. évi tizedlajastromban található Sentomas néven. A névadó valószínűleg a Szent Tamás apostol nevét viselő kolostor volt, amelyikhez az azonos nevű település is tartozott mint feudum. A középkori falu és a kolostor is a török hódoltság alatt teljesen elpusztult, a környék elnéptelenedett.

1448-ban Zsámboki Pál birtoka volt Bács vármegyében. 1467-ben a kői káptalan az meghalt Zsámboki Pál szenttamási birtokaiba Sulyok Györgyöt iktatta be. 1469-ben a Zsámboki család a bácsi káptalan előtt osztályos atyafiakká fogadja a Sulyokokat, mire az országbíró e birtokokat örökre a Sulyokoknak ítéli oda.
A Sulyok testvérek 1508-ban új adománylevelet kapnak a királytól a már eddig is békében bírt Bács megyei szenttamási részbirtokokra. 1525-ben Patolcsi Gergelynek nagy része van itt. Szenttamáson az Újlakiaknak is volt részük.

A török defterek a bácsi nahijében 1590-ben 23 adózó házzal sorolják fel.

[szerkesztés] A török után

A török kivonulása után az itt talált szerbekből határőri sáncot szerveztek 1702-ben, és ez katonai határőri szolgálatokat tett 1750 november 1-ig. 1728-ban Szenttamás katonai sánc volt Putnik Doroshanin főkapitánysága alatt. Hozzátartozó pusztái voltak: Devecser, Sofronya, Szirnievo, Kipovó és Turia. A sánc 400 főből álló lovas és gyalogos csapatot tartozott kiállítani. Ezek a katonák a verbásziaktól 150 hold földet ragadtak el.
1731-ben a vármegye panaszolja, hogy Szenttamás magához ragadta Kutas, Szirnievo, Kipove kamarai pusztákat egészen, Turia, Verbász és Felity pusztákat pedig részben. 1740-ben a vármegye panaszában említi, hogy e katonai sánchoz két puszta: Devetser és Sofronya tartozik és csak 54 katonát köteles adni, pedig 200 adóképes egyént lehetne e helységben találni.

A határőrvidék megszűntével 1751-ben a tiszai koronakerület része lesz. 1870-ben a földesúri terhek alól megváltja magát. Ipara már a század elején szépen fejlett volt; a szabók, szűcsök 1815-ben szabadalmat kaptak. Bauer 1805. évi feljegyzése szerint Szenttamástól keletre egy Puk nevű dűlő van. A faluhoz tartoznak még Razlivó, Devecser, Sofronya és Kutas puszták.

Az 1848–49-es szabadságharc alatt itt kezdődött a Bécsből szított, a Szerb Fejedelemségből pedig martalóc csapatokkal támogatott magyar-szerb konfliktus, amely végül is olyan mészárlásba torkollott, hogy az akkori falu magyarságának a nagy része áldozatul esett (ekkor kapta meg a Srbobran nevet).
1848. július 14.-én a délvidéki magyar hadsereg sikertelen támadást intézett a szerbek itteni erőssége ellen, majd augusztusban a második, és a szeptember 21.-i harmadik ostrom is sikertelen maradt. 1849. április 3.-án Perczel Mórnak végül sikerült bevennie a sok véres csata után.

A római katolikusoknak már 1784-ben volt parókiájuk, de ez 1849-ben leégett. A templom 1815-ben épült, a '48-as harcokban erősen megrongálódott. 1886-ban kibővítették. A szerb templomot 1808-ban építették.

A XVIII. század harmadik negyedében, amikor a szerbek tömegesen elvándoroltak erről a területről, Szenttamásra a kamara a Jászságból, Heves, Hont és Nógrád megyéből magyarokat telepített.^[3]

[szerkesztés] 20. század

A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Óbecsei járásához tartozott, majd 1918-ban a Szerb-Horvát–Szlovén Királyság, később Jugoszlávia része lett. 1941-ben visszacsatolták Magyarországhoz. Az 1941–1942-es szenttamási eseményekben 117 helybéli szerb polgár vesztette életét (más dokumentumok szerint csak 44). 1942. január 25.-én és 26.-án Szenttamásról sok zsidót elhurcoltak, de halálos áldozata az eseménynek mindössze kettő volt. 1944 október 23.-án a szerb partizánok foglalták el. Rögtön megalakult a helyi Népfelszabadító Bizottság és létrejött a háborús bűnöket kivizsgáló albizottság. A szenttamási áldozatok száma 440 és 1000 fő között lehetett.^[4]

[szerkesztés] Szentpéter – történelmi település

E vidéken feküdt hajdan Szentpéter. A XV. század elején a Csévi Sáfárok és a Vitéz család birtoka, kik 1414 és 1430 között részint el-, részint zálogba adták az ő részeiket a Garaiaknak. 1464-ben már csak a Garaiak vannak birtokosokként említve.

[szerkesztés] Kulturális élet

Két általános iskola és egy gimnázium működik a helységben. A gimnáziumban csak szerb nyelven lehet tanulni, és a Vuk Karadžić Álltalános Iskolában is csak szerb nyelven folyik az oktatás, míg a Jovan Jovanović Zmaj iskolában vegyes nyelven lehet tanulni. A művelődési életben nagy szerep jutott a Népkönyvtárnak és a Művelődési Otthonnak. A könyvtár 130 éves múltra tekint vissza. A kezdetektől fogva napjainkig könyvkínálatával és különféle rendezvények szervezésével igyekszik megőrizni központi helyét a település művelődési életében.

[szerkesztés] Képek

[szerkesztés] Címerek

• 

  Szenttamás címeres pecsétje 1904-ből

• 

  Jugoszláv időkbeli címere

[szerkesztés] Régi képeslapok

• 
• 
• 
• 
• 

[szerkesztés] Szenttamás ma

• 

  A magyar templom

• 

  A szerb ortodox templom

• 
• 
• 

[szerkesztés] Forrás

• A Vajdasági Magyarok Néprajzi Atlasza. Kiss Lajos Néprajzi Társaság, Szabadka 2003.
• (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bács-Bodrog vármegye. I.-II. kötet, Budapest, Apolló Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1909.
• Iványi István: Bács Bodrog vármegye földrajzi és történelmi helynévtára. I-V., Szabadka 1991.

A Vajdaság Autonóm Tartomány közigazgatása Városok Újvidék (Újvidék • Pétervárad) • Pancsova • Zombor • Szávaszentdemeter • Szabadka • Nagybecskerek Dél-Bácskai körzet Bács • Belcsény • Karlóca • Óbecse • Palánka • Petrőc • Szenttamás • Temerin • Titel • Újvidék • Verbász • Zsablya Dél-Bánsági körzet Alibunár • Antalfalva • Fehértemplom • Kevevára • Ópáva • Pancsova • Versec • Zichyfalva Észak-Bácskai körzet Kishegyes • Szabadka • Topolya Észak-Bánsági körzet Ada • Csóka • Magyarkanizsa Nagykikinda • Törökkanizsa • Zenta Közép-Bánsági körzet Bégaszentgyörgy • Magyarcsernye • Nagybecskerek • Szécsány • Törökbecse Nyugat-Bácskai körzet Apatin • Hódság • Kúla • Zombor Szerémségi körzet Ingyia • Ópázova • Pecsince Ruma • Sid • Szávaszentdemeter • Ürög

A magyar népesség helyzete a Vajdaságban Abszolút és relatív többségű magyar települések (2002) Szabadka község Szabadka • Palics • Hajdújárás • Bácsszőlős • Ludas • Csantavér • Zentaörs • Kelebia Topolya község Topolya • Bajsa • Pacsér • Bácskossuthfalva • Bogaras • Völgypart • Brazília • Gunaras • Kavilló • Pobeda • Zentagunaras • Zobnatica Kishegyes község Kishegyes • Bácsfeketehegy Magyarkanizsa község Magyarkanizsa • Adorján • Völgyes • Horgos • Kispiac • Kishomok • Martonos • Újfalu • Orom • Tóthfalu • Oromhegyes • Ilonafalu Zenta község Zenta • Felsőhegy • Bogaras • Tornyos • Kevi Ada község Ada • Mohol • Törökfalu • Völgypart • Valkaisor Óbecse község Óbecse • Bácsföldvár • Péterréve • Mileševo Csóka község Csóka • Padé • Hódegyháza • Kanizsamonostor • Egyházaskér • Feketetó Nagykikinda község Szaján Magyarcsernye község Magyarcsernye • Tóba Bégaszentgyörgy község Torda • Tamásfalva • Magyarittabé Nagybecskerek község Magyarszentmihály • Lukácsfalva Szécsány község Káptalanfalva Antalfalva község Torontálvásárhely Zichyfalva község Ürményháza Versec község Fejértelep Fehértemplom község Udvarszállás Kevevára község Székelykeve • Emánueltelep Pancsova község Sándoregyháza Ürög község Satrinca • Dobradó Hódság község Gombos Zombor község Doroszló • Bácsgyulafalva • Bezdán • Nemesmilitics Apatin község Kupuszina • Szilágyi Törökkanizsa község Magyarmajdány • Rábé 5000 magyar lakosnál nagyobb községek (2002) 20.000 < Szabadka község (57.092 - 38,47%) • Magyarkanizsa község (23.802 - 86,52%) • Topolya község (22.543 - 58,94%) • Zenta község (20.587 - 80,51%) • Óbecse község (20.048 - 48,83%) 10.000 < Újvidék község (15.687 - 5,24%) • Ada község (14.558 - 76,64%) • Nagybecskerek község (14.211 - 10,76%) • Zombor község (12.386 - 12,73%) 5000 < Nagykikinda község (8607 - 12,84%) • Temerin község (8341 - 29,49%) • Kishegyes község (7546 - 55,92%) • Csóka község (7133 - 51,56%) • Törökbecse község (5177 - 19,22%) Újvidék, Nagybecskerek, Zombor, Kikinda, Temerin és Törökbecse községekben a magyarok főként a községi központokban élnek. 20% fölötti magyar lakosságú települések Lásd: 20% fölötti magyar lakosságú települések a Vajdaságban 10%-20% közötti magyar lakosságú települések Lásd: 10%-20% közötti magyar lakosságú települések a Vajdaságban

A Dél-Bácskai körzet közigazgatása Bács község Bács • Bácsújfalu (Szelencse) • Bácsújlak • Bogyán • Palona • Vajszka Belcsény község Bánostor • Belcsény (Beocsin) • Cserög • Dombó (Rakovác) • Garáb • Lug • Sviloš • Szuszek Karlóca község Karlóca Óbecse község Bácsföldvár • Csikériapuszta • Kutaspuszta (Mileševo) • Drea1 • Óbecse • Pecesor1 • Péterréve Palánka község Bácstóváros • Bélamajor • Boróc • Dunabökény • Dunacséb • Füzegy • Nyest • Palánka • Parrag • Pincéd • Szépliget • Szilbács • Úrszentiván • Wekerlefalva Petrőc község Bulkeszi • Dunagálos • Kölpény • Petrőc Szenttamás község Nádalja • Szenttamás • Turja Temerin község Szőreg • Temerin • Tiszaistvánfalva (Járek) Titel község Dunagárdony • Mozsor • Sajkáslak • Sajkásszentiván • Titel • Tündéres Újvidék község2 Begecs • Csenej • Futak • Kabol • Káty • Kiszács • Piros • Stepanovićevo (Máriamajor) • Tiszakálmánfalva (Budiszava) • Újvidék • Veternik Pétervárad község2 Bakolc (Bukovác) • Kamenica (Kamanc) • Ledince • Óledince • Pétervárad Verbász község Kiskér • Kucora • Ókér • Péklapuszta • Sóvé • Torzsa • Verbász Zsablya község Boldogasszonyfalva • Csúrog • Sajkásgyörgye • Zsablya 1 Nem önálló települések. 2 Formálisan különálló községek.