Udvarnok

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról

Udvarnok (szerbül Банатски Двор / Banatski Dvor, németül Rogensdorf) a Vajdaság Közép-Bánsági körzetében fekszik Nagybecskerektől északra az Ó-Béga mentén. A mai Udvarnok a XX. században jött létre Törzsudvarnok (Banatski Dušanovac) és Szőllősudvarnok egyesüléséből.

A szórványmagyarság egyik legveszélyeztetettebb falva, ugyanis a szülők többsége már évek óta szerb iskolába járatja gyerekét, úgyhogy 2010 őszére a helybeli iskolában – egyetlen elsős nélkül – két gyerekkel indult a tanítás az összevont magyar tagozaton. Nagy a valószínűsége annak, hogy pár év múlva megszűnik a magyar tannyelvű oktatás. A kilenctagú helyi tanácsban egyetlen magyar nemzetiségű tag sincs.^[1]

Tartalomjegyzék 1 Népessége 1.1 Törzsudvarnok 1.2 Szőllősudvarnok 1.3 Udvarnok 2 Nevének eredete 3 Története 3.1 Törzsudvarnok 3.2 Szőllősudvarnok 3.3 20. század 4 Oktatás 5 Forrás

[szerkesztés] Népessége

[szerkesztés] Törzsudvarnok

• 1910-ben 863 lakosából 602 magyar, 254 német

[szerkesztés] Szőllősudvarnok

• 1910-ben 821 lakosából 643 magyar, 90 bolgár, 66 német, 21 szerb

[szerkesztés] Udvarnok

• 1948: 2177
• 1953: 2099
• 1961: 1832
• 1971: 1629
• 1981: 1374
• 1991-ben 1300 lakosából 601 magyar, 467 szerb, 146 jugo., 48 cigány^[2]
• 2002-ben 1263-an lakosából 593 szerb, 509 magyar, 50 jugo., 30 cigány^[2]

[szerkesztés] Nevének eredete

Törzsudvarnok régebben Ittvarnok. A XIX. században keletkezett Szőllősudvarnok pedig 1867-ig Rogendorf.

[szerkesztés] Története

[szerkesztés] Törzsudvarnok

A középkorban Keve vármegyéhez tartozott. Régi egyházas hely, mely már az 1332–37. évi pápai tizedjegyzékben is előfordult. 1319-ben Károly Róbert király Karthali Tamás illyédi várnagynak és testvérének Etelének adományozta. 1452-ben az Ittebei család volt a földesura. 1508-ban már csak puszta.
II. László király 1508-ban e puszta akkori földesurát Etelei Miklóst ama kedvezményben részesíti, hogy bárki, aki Udvarnokon megtelepedik, hat évi adómentességet élvezzen. Ennek következtében a falu ismét felépült és a XVI. század utolsó évtizedében még fennállt. A XVII. században azonban ismét elpusztult. A Mercy-féle térképen, a becskereki kerületben, a lakatlan helyek között találjuk. 1779-ben is még lakatlan.

1825 táján Petrovics József szerezte meg. Ő telepítette ide Torontál és Krassó vármegyékből a bolgárokat, akik azonban később a szomszédos Szőllősudvarnokra költöztek. A magyarok nagy számban 1825 települtek meg, főleg Szeged vidékéről és Csanádból.^[3] 1838-ban még önálló pusztai jelleggel bírt s ekkor Petrovics József volt a földesura. Ő építette a helységben levő kúriát is. Katolikus temploma 1896-ban épült Szent Rozália szűz tiszteletére.

[szerkesztés] Szőllősudvarnok

A helység területe eredetileg a régi Udvarnok (Törzsudvarnok) határához tartozott. 1840-ben Gróf Rogendorf József telepítette az anyaközségtől 6 km távolságnyira. Rogendorf ugyanis nőül vette Petrovics József udvarnoki birtokos leányát, s Udvarnok fele részét kapta hozományul. Erre telepítette a helységet, mely az ő nevét nyerte. 1886-ban a gróf Rogendorf családtól Begavári Back Herman vette meg, tőle pedig 1891-ben gróf Csekonics Endre v. b. t. tanácsos, akinek kastélya is van a helységben, melyet gróf Rogenfeld Róbert építtetett. Ugyancsak gróf Rogendorf Róbert építtette a temetőkápolnát is, amely alatt a család tagjai nyugosznak.
A római katolikus templom az 1891–93. években épült Kisboldogasszony tiszteletére.

A községtől északra feküdt Szőllősittvarnok helység, mely 1890–1895 között teljesen megszűnt s csekély számú lakossága elszéledt.

[szerkesztés] 20. század

1918-tól a Szerb-Horvát-Szlovén királyság része. 1921-ben szerb telepesek érkeztek Trebinje, Bileća és Glamoč térségekből. A telepesek először a Dušanovac-ra, majd Zvarnjaka-ra nevezték át a falut, végül a két településrész egyesülésével a Banatski Dvor nevet vette föl.

Az 1990-es évek délszláv háborúi alatt két hullámban (Boszniából és Horvátországból) ideköltözött több száz menekült megváltoztatta a lakosság nemzetiségi arányát.^[1] Az 1980-as évek végére megszűnt a helyi kultúrális élet, felszámolták a nyolc osztályos magyar iskolát is. A 2000-es években egy szerb üzletember támogatásának köszönhetően a faluban ortodox templomot emeltek, korszerű labdarúgó-stadiont kaptak az első ligába is bejutó focisták - 3500 férőhellyel, ami majdnem a háromszorosa az itt élő polgárok számának - aszfaltút és új iskola épült.

A kultúrális élet hiányát a nemrég alapított Banatski Dvor - Udvarnok Művelődési Egyesület próbálja pótolni, illetve újra elindítani. Alapító tagjai között tizenöt magyar és tíz szerb van.

[szerkesztés] Oktatás

Az udvarnoki általános iskolában a kilencvenes évek elejétől a kilencvenes évek derekáig (öt éven keresztül) nem volt magyar oktatás. Elsősorban az akkori VMDK-nak köszönhetően 1996-ban (nyolc tanulóval) megnyílt egy magyar alsós összevont tagozat. Közben az iskola új épületbe költözött, amelyben helyet szorítottak a magyar alsósoknak is (a felsősök a tordai iskolába járnak). A megszakítás következményeként a magyarok mind nagyobb számban íratták gyerekeiket szerb osztályba. Volt olyan tanév, mikor 25 alsós magyar gyerek járt szerb tagozatokra. Olyan is volt, hogy maguk a szerb ajkú tanárok próbálták hasztalanul meggyőzni a magyar szülőt, hogy gyerekének jobb lenne magyar iskolába járni, mert nem tud jól szerbül.
A régi udvarnoki iskola átköltöztetésekor a rogendorfi iskolaépületbe került a könyvállományuk. A mintegy háromezer címszóból kétezer magyar könyv volt. Miután az új iskolaépületbe költözött az iskola, a könyvekről megfeledkeztek. Sem a helybeli, sem a bégaszentgyörgyi, sem pedig a tordai iskola nem mutatott érdeklődést a könyvek sorsa iránt. A magyar tanítónők ugyan a házi olvasmányok egy töredékét kimentették, de a könyvek nagyobb része azóta is lakat alatt porosodik, és tönkremegy. A szekrényeket közben széthordták, a bennük levő könyveket a folyosóra szórták. A menekülteknek szánt házak és a templom építésekor az épület raktárhelyiségként szolgált, és a mesterek állítólag gyújtósnak használták a könyveket.

[szerkesztés] Forrás

• (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1912.
• Kecskés István: Egy sikertörténet árnyoldala. Magyar Szó, 2004 május 15.
• Tóth Lívia: Miért zárkózottak és közömbösek az udvarnoki magyarok? Hét Nap, 2010 február 24.
• Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine. Novi Sad, 1996.

A Vajdaság Autonóm Tartomány közigazgatása Városok Újvidék (Újvidék • Pétervárad) • Pancsova • Zombor • Szávaszentdemeter • Szabadka • Nagybecskerek Dél-Bácskai körzet Bács • Belcsény • Karlóca • Óbecse • Palánka • Petrőc • Szenttamás • Temerin • Titel • Újvidék • Verbász • Zsablya Dél-Bánsági körzet Alibunár • Antalfalva • Fehértemplom • Kevevára • Ópáva • Pancsova • Versec • Zichyfalva Észak-Bácskai körzet Kishegyes • Szabadka • Topolya Észak-Bánsági körzet Ada • Csóka • Magyarkanizsa Nagykikinda • Törökkanizsa • Zenta Közép-Bánsági körzet Bégaszentgyörgy • Magyarcsernye • Nagybecskerek • Szécsány • Törökbecse Nyugat-Bácskai körzet Apatin • Hódság • Kúla • Zombor Szerémségi körzet Ingyia • Ópázova • Pecsince Ruma • Sid • Szávaszentdemeter • Ürög

A magyar népesség helyzete a Vajdaságban Abszolút és relatív többségű magyar települések (2002) Szabadka község Szabadka • Palics • Hajdújárás • Bácsszőlős • Ludas • Csantavér • Zentaörs • Kelebia Topolya község Topolya • Bajsa • Pacsér • Bácskossuthfalva • Bogaras • Völgypart • Brazília • Gunaras • Kavilló • Pobeda • Zentagunaras • Zobnatica Kishegyes község Kishegyes • Bácsfeketehegy Magyarkanizsa község Magyarkanizsa • Adorján • Völgyes • Horgos • Kispiac • Kishomok • Martonos • Újfalu • Orom • Tóthfalu • Oromhegyes • Ilonafalu Zenta község Zenta • Felsőhegy • Bogaras • Tornyos • Kevi Ada község Ada • Mohol • Törökfalu • Völgypart • Valkaisor Óbecse község Óbecse • Bácsföldvár • Péterréve • Mileševo Csóka község Csóka • Padé • Hódegyháza • Kanizsamonostor • Egyházaskér • Feketetó Nagykikinda község Szaján Magyarcsernye község Magyarcsernye • Tóba Bégaszentgyörgy község Torda • Tamásfalva • Magyarittabé Nagybecskerek község Magyarszentmihály • Lukácsfalva Szécsány község Káptalanfalva Antalfalva község Torontálvásárhely Zichyfalva község Ürményháza Versec község Fejértelep Fehértemplom község Udvarszállás Kevevára község Székelykeve • Emánueltelep Pancsova község Sándoregyháza Ürög község Satrinca • Dobradó Hódság község Gombos Zombor község Doroszló • Bácsgyulafalva • Bezdán • Nemesmilitics Apatin község Kupuszina • Szilágyi Törökkanizsa község Magyarmajdány • Rábé 5000 magyar lakosnál nagyobb községek (2002) 20.000 < Szabadka község (57.092 - 38,47%) • Magyarkanizsa község (23.802 - 86,52%) • Topolya község (22.543 - 58,94%) • Zenta község (20.587 - 80,51%) • Óbecse község (20.048 - 48,83%) 10.000 < Újvidék község (15.687 - 5,24%) • Ada község (14.558 - 76,64%) • Nagybecskerek község (14.211 - 10,76%) • Zombor község (12.386 - 12,73%) 5000 < Nagykikinda község (8607 - 12,84%) • Temerin község (8341 - 29,49%) • Kishegyes község (7546 - 55,92%) • Csóka község (7133 - 51,56%) • Törökbecse község (5177 - 19,22%) Újvidék, Nagybecskerek, Zombor, Kikinda, Temerin és Törökbecse községekben a magyarok főként a községi központokban élnek. 20% fölötti magyar lakosságú települések Lásd: 20% fölötti magyar lakosságú települések a Vajdaságban 10%-20% közötti magyar lakosságú települések Lásd: 10%-20% közötti magyar lakosságú települések a Vajdaságban

A Közép-Bánsági körzet közigazgatása Bégaszentgyörgy község Bégaszentgyörgy • Csősztelek • Gyulamajor • Tamásfalva (Hetény) • Katalinfalva • Magyarittabé • Párdány • Szerbittabé • Tárnok • Torda • Udvarnok • Vida Magyarcsernye község Bozitópuszta • Endremajor (Leónamajor) • Klári • Magyarcsernye • Szerbcsernye (Németcsernye) • Tóba Nagybecskerek község Aradi • Bégafő • Bótos • Csenta • Elemér • Ernőháza • Erzsébetlak • Écska • Farkasd • Jankahíd • Lázárföld • Lukácsfalva • Magyarszentmihály • Melence • Muzslya1 • Nagybecskerek • Orlód • Óécska • Perlasz • Rezsőháza • Tamáslaka • Tiszatarrós • Zsigmondfalva Szécsány község Árkod • Bóka • Istvánfölde • Kanak • Káptalanfalva • Kismargita • Módos • Nezsény • Surján • Szárcsa • Szécsány Törökbecse község Aracs1 • Bocsár • Karlova és Beodra (Novo Miloševo) • Kumán • Törökbecse 1 Nem önálló település.