Szécsány
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Сечањ
Sečanj
  
| |
| Hivatalos? | 
|
| Használatban van? |
|
| | |
| Tájegység | Bánság |
| Körzet | Közép-Bánsági |
| Község | Szécsány |
| Rang | Falu |
| Terület | 25,6 km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 23240 |
| Körzethívószám | 023 |
| | |
A térképen:
 Térkép betöltése… | |
Szécsány, vagy régebben Torontálszécsány, (szerbül Сечањ / Sečanj, németül Setschan vagy Petersheim) a Vajdaság Közép-Bánsági körzetében helyezkedik el, a Temes partjánál.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1837: 1489
- 1900: 2596 lakos, főleg német
- 1948: 2680
- 1953: 2862
- 1961: 2868
- 1971: 2935
- 1981: 2747
- 1991-ben 2688 lakosából 2308 szerb, 247 cigány, 17 román, 18 magyar[1]
- 2002-ben 2647 lakosából 2392 szerb, 135 cigány, 19 román, 14 magyar[1]
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve valószínűleg a szláv Sečanj (január) szóból ered. 1888-tól Torontálszécsány, 1922-tól Szécsány.
[szerkesztés] Története
A helység területén feküdt a középkorban a Keve vármegyéhez tartozó Alakszeg (Alagszeg) falu, mely Csánki Dezső szerint a mai Bókával és Szárcsával volt határos.[2]
A helységről első ízben 1338-ból van adatunk. 1423-ban az Alagszegi család birtoka. A mai Szécsány valószínűleg a török hódoltság alatt keletkezett az elpusztult Alagszeg helyén, vagy annak szomszédságában. Az 1717. évi összeírásban, Sechun néven, a becskereki kerületben, 27 lakott házzal említik. A Mercy-féle térkép a régi Alakszeget, Allasig alakban Bókával szemben, a Temes északi partjára helyezi át, de e térképen Szécsányt is megtaláljuk a lakott helyek között Szeczan alakban. 1779-ben Torontál vármegyéhez csatolták. 1801-ben a zágrábi káptalan nyerte adományul. 1806-ban szerb lakosai innen elköltöztek és helyükbe németek telepedtek le.
A római katolikus temploma 1828–1833-ban épült, majd vele szembe 1884-ben elkészült a plébánia is. A templomot 1967-ben lerombolták, helyére benzinkút épült. A községben alakult Torontál vármegye második tejszövetkezete 1898-ban.
1918-tól az SzHSz királyság része. 1919-ben a Torontál-Temesi körzet része lett, majd a Dunai bánság alá tartozott.
A második világháború végén – miután a német lakosságát deportálták – 1945 szeptember 17.-21. között Bilećaból 238 szerb családot telepítettek be. Újabb telepesek érkeztek 1946-ban is: április 25.-én Mostar környékéről, május 26.-án Koszovóból.
[szerkesztés] Képek
Az ortodox templom
Az 1967-ben lerombolt katolikus templom
A valamikori katolikus templom helye
Híd a Temesen
Régi ház
[szerkesztés] Forrás
- (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1912.
- Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine. Novi Sad, 1996.
- Msgr. Erős Lajos: Adalékok a Zrenjanini-Nagybecskereki Egyházmegye történetéhez. 1993.
- ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
- ^ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. kötet, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1894.
| ||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||
