Satrinca
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Шатринци
Šatrinci
  
| |
| Hivatalos? | 
|
| Használatban van? |
|
| | |
| Tájegység | Szerémség |
| Körzet | Szerémségi |
| Község | Ürög |
| Rang | Falu |
| Terület | 5,5 km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | |
| Körzethívószám | 022 |
| | |
A térképen:
 Térkép betöltése… | |
Satrinca (szerbül Шатринци / Šatrinci) a Szerémségi körzetben, Ürög községben fekszik, Ürögtől közúton mintegy 12 km-re délnyugatra. A falu a szerémségi magyar szórványtelepülések (Maradék, Dobradópuszta, Nyékinca, Herkóca) közül az egyik legjelentősebb.
A településen nincs magyar nyelvű oktatás, lehetőség azonban lenne rá, hiszen Dobradópusztával együtt elsőtől negyedikig harminchat magyar ajkú gyermek jár szerb nyelvű iskolába.[1]
[szerkesztés] Népessége
- 1981.: 395 lakos 297 magyar, 65 szerb, 16 horvát, 10 jugoszláv, 4 albán és 3 muzulmán
- 1991-ben 400 lakosból 217 magyar, 71 szerb, 20 horvát, 82 jugoszláv, 2 egyéb[2]
- 2002-ben 399 lakos, 235 magyar, 85 szerb, 19 horvát[2]
[szerkesztés] Története
A török hódoltság alatt a Szerémség szinte teljesen elnéptelenedett, őslakos magyarsága kipusztult. Az 1732. évi történelmi források szerint Kraljevci, Satrinca és Stejanovce szerémségi falvakban a templomok elpusztultak.[3]
A török hódoltság megszűnése után megindult a bevándorlás. A szerbeken és horvátokon kívül németek, szlovákok, csehek, ruszinok és magyarok érkeztek a tájra. 1702-ben a falu mint szerb település volt említve, s az itt élők 1761-ben már saját ortodox templommal rendelkeztek, melynek helyére 1856-ban emelték a jelenlegi épületet. A XVIII. század végére a telepítések következtében jelentősebb magyar településsé vált.[4] A magyarok nagyobb részben Kishegyesről, kisebb számban a Dunántúlról költöztek ide.[5] Idővel szükségessé vált egy római katolikus templom építése, mely 1850-ben készült el. A helyiek templomuk védőszentjéül Szent István magyar királyt választották.
A településen 2001-ben megalakult a Petőfi Sándor Művelődési egyesület, melynek jelenleg mintegy 70 tagja van, akik a kis és nagy néptánccsoportban, valamint vegyes kórusban tevékenykednek.[1]
[szerkesztés] Forrás
- ^ a b Tomek Tibor, Tóth Viktor: Élet a szórványban. Hétnap, 2010 január 6., Szabadka
- ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
- ^ (Szerk.) Mirko Grlica: Ismerjük meg egymást! Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsa, Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság, Újvidék, 2008.
- ^ dr. Tarján Gábor: Szerémségi magyarok. Trassylvania, XXXIX. évf.34. szám
- ^ Bori Imre: Ezredéve itt. Újvidék, Forum Könyvkiadó, 2004.
| ||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||
