Rednek
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Врдник
Vrdnik
  
| |
| Hivatalos? | 
|
| Használatban van? |
|
| | |
| Tájegység | Szerémség |
| Körzet | Szerémségi |
| Község | Ürög |
| Rang | Falu |
| Terület | 34,1 km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 22408 |
| Körzethívószám | 022 |
| | |
A térképen:
 Térkép betöltése… | |
Rednek (szerbül Врдник / Vrdnik) a Szerémségben, a Tarcal déli lejtőin, Ürög délnyugati szomszédságában fekszik, közigazgatásilag Üröghöz tartozik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1991-ben 3495 lakosából 2233 szerb, 640 jugo., 88 magyar[1]
- 2002-ben 3704 lakosából 2769 szerb, 131 jugoszláv, 86 magyar és 78 szlovén volt[1]
[szerkesztés] Története
Redneket a középkorban mint Rednak, Rednuk, Regnicz említették meg, sőt, már 1315-ben, saját vásártartási joggal rendelkezett. A várát a XV. század közepén a kalocsai érsek tulajdonaként jegyezték föl, Castrum Rednek néven.[2] A Fruska Gorába bevezető legjelentősebb utat védte, mely Dombó váránál érte el a Dunát.[3]
1911-ben a településhez tartozó szénbánya energiaellátásához megépült az 1999-ben lebombázott villamoserőmű.
1920-ig a trianoni békeszerződésig Szerém vármegye Ürögi járásához tartozott.
[szerkesztés] A monostor
A redneki monostor és a hozzátartozó templom az egyik legnagyobb ilyen monostor a Tarcal-hegység ezen részén. A régi monostor kőromjait a XVI. században fedezték föl, majd 1801 és 1811 között megépítették a ma is látható templomot. A környező épületek a század közepén épültek, illetve egy részüket rekonstruálták. A gyönyörű klasszicista stílusban készült ikonosztázát Dimitrije Avramovic festette 1853-ban.
[szerkesztés] Forrás
- ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
- ^ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. kötet, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1894.
- ^ Đuro Szabó: Középkori várak Horvátországban és Szlavóniában. Zágráb, Matica Hrvatska, 1920.
| ||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||
