Pincéd
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Пивнице
Pivnice
  
| |
| Hivatalos? | 
|
| Használatban van? |
|
| | |
| Tájegység | Bácska |
| Körzet | Dél-Bácskai |
| Község | Palánka |
| Rang | Falu |
| Terület | 57,4 km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 21469 |
| Körzethívószám | 021 |
| | |
A térképen:
 Térkép betöltése… | |
Pincéd (szerbül Пивнице / Pivnice, szlovákul Pivnice) a Vajdaság Dél-Bácskai körzetében helyezkedik el, Palánka község legészakibb települése.
A falu lakossága szlovák többségű, akik még a XVIII. század végén érkeztek ide.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1891: 4969 lakos
- 1900-ban 4977 lakosából 2871 szlovák, 1486 szerb, 356 német, 223 magyar, 21 ruszin
- 1991-ben 4361 lakosa volt, ebből 3452 szlovák, 661 szerb, 126 jugoszláv, 8 magyar[1]
- 2002-ben 3835 lakosa volt, ebből 2935 szlovák, 704 szerb, 51 cigány, 31 jugoszláv, 5 magyar[1]
[szerkesztés] Nevének eredete
1904 előtt Pivnicának hívták. Neve csak a török korszakban keletkezett. Első írásos említése 1650-ből való.
[szerkesztés] Története
A helység névvel először 1650-ben találkozunk, mikor Zolnai Gombkötő Jánost és érdektársait bevezetik a nekik Pálfy nádor által adományozott Nagyfin, Cziket, Ochak, Pivnicza és Veprovnicza nevű birtokokba. Az Olber-féle 1700. évi összeírás is felsorolja Pincédet mint pusztát (P. deserta).
1715-ben már falu volt, 42 adófizetővel. Az 1717. évi adóösszeírásban a magyarok által Pinszkinek, a szerbek által Pivniczának nevezett falu csak 15 adózóval és egy szerb falu bírával – Ilia Starral – volt bejegyezve. 1722-ben az adóösszeírásban Pivnicza in Szántov van említve, azaz Pivnicza falu, amely Szántó pusztán épült.[2] 1724-ben Billard Mihály bérelte ki három, 1727-ben ismét három évre a kamarától. 1725-ben 99 adózó lakta. 1734-ben Pivnicza, 1736-ban Óplvnics puszta néven szerepel.
Az 1768. évi kamarai térkép szerzője Szántovácz faluról Parabuty és Deszpotszentiván között azt mondja, hogy ezt a nép helytelenül Pivniczának nevezi. – A falu éjszaknyugati határrészén Liliomos alatt volt egy Pivnicza nevű puszta 3709 hold területtel. E földrész déli részében, a falutól nyugatra egy régi templom helyét is feltünteti a térkép, amely Szántovácz falu határrészének mutatja.
1780-ban a pivnicai uradalom határrésze Golodobra, Radojevics, Starepivnicza és Pettao puszták.
A pincédi római katolikusok (1900-ban 65-en) Parabuty filiája voltak. Az evangélikusoknak Felsőpincéden 1791 óta, az alsóban 1840 óta van anyaegyházuk.
A falunak három temploma van. Az ortodox 1746-ban, az evangélikus szlovák 1826-ban, az evangélikus német pedig 1898-ban épült.
A falu régi pecsétje 1728-ból való.
A szlovákok a XVIII. század végén érkeztek a faluba, Miava (Myjava), Modor (Modra), Vrbove és Ótura (Stará Turá) környékéről.
[szerkesztés] Képek
Pincédi szlovákok népviselete
A szerb és a szlovák templom
[szerkesztés] Forrás
- (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bács-Bodrog vármegye. I.-II. kötet, Budapest, Apolló Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1909.
- ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
- ^ Szántó a település határában található puszta.
| ||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
