Nosza

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról

Nosza
Носа
Nosa

Szent Ágoston katolikus templom
Hivatalos?	Nincs adat
Használatban van?	Nincs adat
Tájegység	Bácska
Körzet	Észak-Bácskai
Község	Szabadka
Rang	Nem önálló település
Terület	km²
Népesség Összesen (2007)	850 fő
Irányítószám
Körzethívószám	024
A térképen: Térkép betöltése…

A Hinga, mesterséges halom, amely alatt – a feltételezések szerint – akár bronzkori sír is lehet

Nosza (szerbül Носа / Nosa) a Vajdaság Észak-Bácskai körzetében, Szabadka községben található Magyarkanizsa község határánál. Közigazgatásilag Hajdújáráshoz (Hajdukovo) és Szalatornyához (Stara Torina) tartozik.

[szerkesztés] Népessége

• 2007-ben lakossága mintegy 850 fő volt.

[szerkesztés] Nevének eredete

A hagyomány szerint a „Nosza, fogjunk össze! Nosza, ne hagyjuk magunkat!” felkiáltásból származik, amelyet a település összetartó fiataljai kiabáltak, amikor a mulatságokon összekülönböztek más falvak fiataljaival.

[szerkesztés] Lelőhelyek

A Hingán, vagyis azon a dombon, amely alatt egy XI. század és a XV. század közötti templom és temető található 1948-ban és 1949-ben végeztek ásatásokat. Ekkor a lelőhelynek csak felét tárták fel. A 132 sírból előkerült leletek alapján állapították meg, hogy keleti irányban húzódott egy település a XI. és XV. század között. A második világháború elején, 1940-ben erre a dombra építettek egy betonbunkert, ezzel tönkretéve a több százéves templom alapjait is. A lelőhely környékén művelik a földet, és szántás közben gyakran kerülnek csontok a föld felszínére.

A Ludasi-tó partján találtak neolit magtározókat, és az 1950-es években a Gyöngyparton is végeztek ásatást. Hat rézkori sírt találtak és egy korai neolitikus települést, továbbá pattintott kőszerszámok is előkerültek a földből.

[szerkesztés] Közigazgatás

Az 1990-es évek elején még Ludashoz tartozott, majd a közelebbi Hajdújáráshoz csatolták, de ezt hivatalosan nem jegyezték be. A település végén az utca egyik fele Noszához, másik fele pedig már Szalatornyához tartozik a magyarkanizsai községben.

[szerkesztés] Gazdaság

Számos környező településsel ellentétben a noszai fiatalok többsége a faluban tud munkát találni, mivel Nosza területén gyümölcstermesztésre alkalmas homokos föld található, és a település körül már 150-200 méter távolságban feketeföld is van, amely mezőgazdaságra alkalmas. Az egykori Jugoszláviában kelendő volt a gyümölcs, a távoli országrészekig is eljutott. A Noszán termelt alma iránt újabban főleg Oroszországból érdeklődnek.

[szerkesztés] Oktatás

A noszai általános iskola épülete az 1900-as évek elején épült. Az 1990-es években már nagyon rossz állapotban volt, többször be akarták záratni, ám a noszaiak ezt valahányszor megakadályozták. 2005-ben, az ADF-nek köszönhetően felújították az épületet, vizesgócot építtettek, és a fűtést is megoldották, annak ellenére, hogy a faluban még nincs gázvezeték. Az udvarban játszóteret is létesítettek a gyerekek számára.

Az iskolának 2007-ben 39 tanulója volt. Összevont osztályok működnek, amelyekben együtt tanulnak az elsősök és a harmadikosok, illetve a másodikos és a negyedikes diákok. Az épületben óvoda is van, ahova 12 gyerek jár. A felsős tanulók többsége Hajdújárásra jár iskolába.

[szerkesztés] A templom

A település Szent Ágostonról elnevezett templomát 2007. március 25-én szentelték fel. A templomot Tóth Vilmos tervezte, bútorzatát Lalić Bonaventura szabadkai asztalos készítette. Az épület 140 négyzetméteres, 100 ülőhellyel rendelkezik, és a kórusban még 100 személy fér el. A szentély felett hittantermet rendeztek be. A templom közigazgatásilag a hajdújárási plébániához tartozik.

[szerkesztés] A Hinga

A Hinga domb a mai Nosza tövében álló mesterséges halom. Rajta középkori templom állt temetővel körülövezve. A templom maradékait 1940-ben egy erődítmény építésekor semmisítették meg. A temető feltárására 1948-49-ben került sor, ahonnan XII-XV. századi sírok és leletek kerültek elő. A Hinga környéke igen gazdag régészeti leletekben, szarmata kori, népvándorlás kori és XI. századi sírok, temetők ismeretesek településnyomokkal tarkítva.^[1]

[szerkesztés] Forrás

• Tómó Margaréta: Noszán otthon maradnak a fiatalok. Magyar Szó, 2007. április 2.

A Vajdaság Autonóm Tartomány közigazgatása Városok Újvidék (Újvidék • Pétervárad) • Pancsova • Zombor • Szávaszentdemeter • Szabadka • Nagybecskerek Dél-Bácskai körzet Bács • Belcsény • Karlóca • Óbecse • Palánka • Petrőc • Szenttamás • Temerin • Titel • Újvidék • Verbász • Zsablya Dél-Bánsági körzet Alibunár • Antalfalva • Fehértemplom • Kevevára • Ópáva • Pancsova • Versec • Zichyfalva Észak-Bácskai körzet Kishegyes • Szabadka • Topolya Észak-Bánsági körzet Ada • Csóka • Magyarkanizsa Nagykikinda • Törökkanizsa • Zenta Közép-Bánsági körzet Bégaszentgyörgy • Magyarcsernye • Nagybecskerek • Szécsány • Törökbecse Nyugat-Bácskai körzet Apatin • Hódság • Kúla • Zombor Szerémségi körzet Ingyia • Ópázova • Pecsince Ruma • Sid • Szávaszentdemeter • Ürög

Az Észak-Bácskai körzet közigazgatása Kishegyes község Bácsfeketehegy • Kishegyes • Szeghegy Szabadka község Alsótavankút • Bajmok • Bácsszőlős • Békova • Csantavér • Felsőtavankút • Györgyén • Hadikörs • Hajdújárás • Kelebia • Kisbosznia • Ludas • Meggyes • Mérges • Nagyfény • Nosza1 • Palics • Szabadka • Újfény • Zentaörs Topolya község Andrásfalva • Andrásmező • Angyalbandi • Bajsa • Bácsér • Bácskossuthfalva • Brazília (Bárdossyfalva) • Bogaras • Buránysor • Cserepes • Gunaras • Istenáldás • Karkatúr • Kisbelgrád • Kispest1 • Pacsér • Pannónia • Pobeda • Rákóczifalu (Kavilló) • Szurkos • Topolya • Völgypart • Zentagunaras • Zobnatica 1 Nem önálló település.