Nezsény
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Неузина
Neuzina
Havas Boldogasszony római katolikus templom
| |
| Hivatalos? | Nincs adat |
| Használatban van? | Nincs adat |
| Tájegység | Bánság |
| Körzet | Közép-Bánsági |
| Község | Szécsány |
| Rang | Falu |
| Terület | 73,0 km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 23245 |
| Körzethívószám | 023 |
| A térképen:
Térkép betöltése… | |
Nezsény (szerbül Неузина / Neuzina, németül Neusin) a Vajdaság Közép-Bánsági körzetében helyezkedik el, a Temes-folyó és a Berzava-csatorna mentén. A mai falu két település, Nagynezsény és Kisnezsény (németül: Serbisch Neusin, Kroatisch Neusin) összeolvadásával jött létre.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1948: 2582
- 1953: 2593
- 1961: 2401
- 1971: 1955
- 1981: 1657
- 1991-ben 1502 lakosából 658 szerb, 582 magyar, 107 jugo., 104 cigány[1]
- 2002-ben 1371 lakosából 680 szerb, 488 magyar, 95 cigány[1]
[szerkesztés] Nevének eredete
Nagynezsény régebben Szerb-Neuzina, Kisnezsény pedig Horvát-Neuzina volt.
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Nagynezsény
A török hódoltság után lakott helység volt. Az 1717. évi összeírás alkalmával a pancsovai kerülethez tartozó helységek között, 25 lakott házzal szerepel, szintúgy a Mercy-féle térképen is. 1761-ben a becskereki kerülethez tartozott, majd 1779-ben Torontál vármegyéhez csatolták. 1801-ben a zágrábi püspökség birtokába került, mely hűbéreseinek adta.
1848-ban a délvidéki lázadás kitörése után az itteni szerbek mintegy másfélezer szerviánust fogadtak be a helységbe. Kiss Ernő, a Délvidéki magyar sereg vezére, augusztus elején megtámadta a helységet, melyet felgyújttatott s a szerviánusokat kiűzte, 6-án pedig a helység alatt csapást mért rájuk.
Szent Miklós Atya ortodox temploma 1815-ben épült.
[szerkesztés] Kisnezsény
A török hódoltságból lakott helyként került ki. Az 1717. évi összeírás alkalmával, a pancsovai kerülethez tartozott, 25 lakott házzal. A Mercy-féle térképen a részben lakott helységek között szerepel. 1761-ben a becskereki kerülethez tartozott. 1779-ben Torontál vármegyéhez csatolták. Szerb lakosai, akik nem akartak a vármegyei igazgatás alatt maradni, 1783-ban a Határőrvidékre költöztek.
1801-ben a zágrábi püspökség birtokába került, mely hübéreseinek adományozta. Ekkor telepedtek le a helységben a Berkovich, az Illievich, a Mixich és a Novákovich családok, szerb jobbágyaikkal együtt.
1848-ban két ízben is véres küzdelem volt a községben a magyarok és a szerb felkelők között. Augusztus 3-án Karácsonyi István őrnagyot 1600 nemzetőrével 2000 szerb felkelő megtámadta, s heves küzdelem után a magyar hadak kénytelenek voltak visszavonulni. Három nappal később viszont Schiffer nemzetőri őrnagy aratott fényes győzelmet a szerbeken.
Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1896-ban (a Magyar Katolikus Lexikon szerint 1895-ben[2]) épült.
[szerkesztés] A 20. század
1918-tól az SZHSZ része, majd 1941-ben német megszállás alá került, ami alatt a faluban 12 személyt végeztek ki. 1944-ben Jugoszlávia visszafoglalta, s ekkor az iskolába létrehozott lágerbe gyűjtötték a kb. 600 magyar és német lakost, akik közül 14-et elítéltek és kivégeztek.[2] A túlélőket Nagybecskerekre vitték, „ahol sokukat az igazság ítélőszéke elé állították”, közülük valószínűleg senkit nem ítéltek halálra.[2][3]
| „ | Egy ünnepség alkalmával a községháza melletti udvarba vonult be a zászlós sereg. Smrt fasizmu Sloboda narodu! Majd az iskola elé vonultak. Ott voltak bezárva a szerencsétlen sorsú emberek. Egy nő tartott beszédet. Közben a foglyok már kint voltak. Először a németeket, azután a magyarokat vezették ki. Azután a magyarokat a fal felé fordították, s egy sorozatot körülbelül 10-30 cm-re a fejük fölé a falba lőtték. A malter az arcokba csapódott. Mi történt aztán belül az ajtón... Krippelst Margitot mindegyik férfi megbecstelenítette, Lukó Rózsit hasonlóan... | ” |
[szerkesztés] Oktatás
A nezsényi általános iskola összevont alsós tagozatán kívül – már évtizedek óta – a vidéken magyar osztályok nincsenek. A magyar gyerekek többsége azonban még itt is szerb tagozatra jár. Hagyományápolás, művelődési élet szinte nincs, a gyerekek csak a hittanórán és a templomban hallhatnak magyar szót. A fiatalok többsége egymással is szerbül beszélget, magyar szó már csak az idősebbek száját hagyja el.[4]
2003 szeptemberében 5 magyar elsős kezdte el a tanévet, 2004-ben pedig egyetlen magyar gyereket írattak az iskolába, őt is szerb nyelven.[4] 2009 őszén megszűnt a magyar tagozat,[5] mivel a magyar tanítónő nyugdíjazása után az igazgatónő nem írt ki pályázatot új munkaerő felvételére, s a magyar tagozatra járó tanulókat a szerb tagozatra helyezte át.[6] 2010-ben elsőtől negyedik osztályig újraindult a magyar oktatás 5 tanulóval, akik közül ketten voltak elsősök.[7][6]
[szerkesztés] Kultúra
A katolikus parókián működik a Nezsényi Magyar Kultúrkör, amely igyekszik összetartani a fiatalokat és idősebbeket. A SzécsányiRádióban minden vasárnap egyórás magyar műsor hallható.[8]
[szerkesztés] Forrás
- (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1912.
- Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine. Novi Sad, 1996.
- ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
- ^ a b c Magyar Katolikus Lexikon
- ^ Teleki Júlia: Visszatekintés a múltba. Újvidék, Napló, 1996.
- ^ a b Kecskés István: Reménykedik Nezsény magyarsága. Magyar Szó, 2004. augusztus 28.
- ^ Jódal Dezső: Meddig szabad „ésszerűsíteni” a kisebbségi magyar oktatást? Hét Nap, 2010. február 10.
- ^ a b Nezsény: rendeződthet a magyar oktatás problémája. Vajdaság Ma, 2010. augusztus 26.
- ^ Kecskés István: Kegyelemkenyér vagy áldozatvállalás? Magyar Szó, 2010. október 30.
- ^ Tóth Lívia: Ahol ismét a víz az úr. Hétnap, 2006. március 28.
| ||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||

