Klári
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Радојево
Radojevo
  
| |
| Hivatalos? | 
|
| Használatban van? |
|
| | |
| Tájegység | Bánság |
| Körzet | Közép-Bánsági |
| Község | Magyarcsernye |
| Rang | Falu |
| Terület | 42,8 km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 23221 |
| Körzethívószám | 023 |
| | |
A térképen:
 Térkép betöltése… | |
Klári (szerbül Радојево / Radojevo, horvátul Radojevo, románul Peterda) a Vajdaság Közép-Bánsági körzetében fekszik, Zsombolyától délkeletre a határ szerb oldalán. A település a XX. század elejéig két részből állt (Szerbklári és Horvátklári).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1910-ben 2646 lakosából 2337 szerb, 132 cigány
- 1991-ben 1588 lakosából 1281 szerb, 152 cigány, 59 jugo., 17 magyar[1]
- 2002-ben 1385 lakosából 1094 szerb, 199 cigány, 19 jugo., 11 magyar[1]
[szerkesztés] Nevének eredete
A középkorban Peterd, majd az újratelepítésekor az akkori kormányzó gróf Clary-Aldringen után Claryfalva, ami később átalakult Klárivá.
Szerbül a II. világháború végig Klarija volt a neve.
[szerkesztés] Története
A község helyén a középkorban Peterd falu állt, melyről első ízben az 1334. évi pápai tizedjegyzék emlékezik meg.
1470–72-ben Temes, 1479-ben Csanád vármegyéhez tartozott. A XV. század közepén Száti Balázs birtoka. 1492-ben a Peterdi Pethő család bírt itt földesúri joggal. 1494-ben Nagylucsei, a későbbi Dóczy Ferenc nyerte adományul a királytól. A XV. században még a Zokonai család is zálogbirtokos volt itt. 1515-ben Petherdi Gerard nevű nemes ember szerepel itt, kinek a családja valószínűleg innen származik. 1520-ban Bolyka Bálintnak Hodony sat. birtokába történt beiktatásánál Pethő Albert peterdi birtokos jobbágyai is jelen voltak. 1563-ban a Dóczy család még birtokos volt Peterden.
A helység a hódoltság alatt nem pusztult el; az 1717. évi összeírásban a temesi kerületben, Peterda néven, 15 lakott házzal szerepel. Később elpusztult és lakosai elszéledtek, mert az 1723–25 évi gróf Mercy-féle térképen lakatlan helységnek van feltüntetve.
A jelenlegi falu 1770–71-ben települt. Új lakosai szerbek és románok voltak, kiket gróf Clary-Aldringen temesvári kormányzó telepített ide, kinek tiszteletére a helységet Clary-falvának nevezték el, de a románok megtartották a helység régi magyar nevét s csupán Peterdára ferdítették el. Nemsokára azonban a román lakosok elköltöztek innen.
1801-ben a helység a zágrábi püspökség birtokába jutott és Verhovácz Miksa zágrábi püspök egyháznemeseinek adta hűbérül. Így jutottak azután a Pozojevich, Milosich, Jellasich és a gróf Nádasdy családok a helység birtokába.
A helység ortodox temploma 1841-ben épült.
A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Csenei járásához tartozott.
[szerkesztés] Képek
Szent Orbán püspök és mártír katolikus templom
A templom előtti kereszt
[szerkesztés] Forrás
- (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1912.
- Msgr. Erős Lajos: Adalékok a Zrenjanini-Nagybecskereki Egyházmegye történetéhez. 1993.
| ||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||
