Kisbelgrád
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Мали Београд
Mali Beograd
| |
| Hivatalos? | Nincs adat |
| Használatban van? | Nincs adat |
 | |
| Tájegység | Bácska |
| Körzet | Észak-Bácskai |
| Község | Topolya |
| Rang | Falu |
| Terület | 51,4[1] km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 24309 |
| Körzethívószám | 024 |
| | |
A térképen:
 Térkép betöltése… | |
Kisbelgrád (szerbül Мали Београд / Mali Beograd) a Vajdaság Észak-Bácskai körzetében fekszik, a Szabadka – Újvidék nemzetközi út mentén, Topolyától 8 kilométerre északra.
[szerkesztés] Népessége
- 1948-ban 262 lakos
- 1961-ben 616 lakos
- 1981-ben 463 lakos
- 1991-ben 503 lakosából 274 szerb, 128 magyar, 62 jugo.[1]
- 2002-ben 524 lakosából 343 szerb, 105 magyar[1]
[szerkesztés] Története
A települést 1921-ben alapították, amikor az agrárreform során elkobzott földekre 71 szerb önkéntes (dobrovoljác) családot telepítettek, főként Lika vidékének Korenica, Bunić, Pečeno és Debelo brdo részeiből. A néphagyomány szerint a név keletkezése Korenica népének az osztrák uralom alatti bátor magatartásából eredt — ahogyan az osztrákok nem tudták bevenni Belgrádot, nem tudták megtörni Korenicát sem.
A II. világháború alatt Magyarországhoz került. 1941-ben a kormány 60-62[2] család (290 fő) bukovinai székelyt telepített le,[3] akiknek azonban 1945-ben Magyarországra kellet menekülniük. A világháború alatt a település az Andrásföldje nevet viselte.[2]
Kisbelgrád agrártelepülés, itt található a Zobnatica Mezőgazdasági Birtok — melyhez 1963-ban csatolták[4] — kooperációs üzeme és malacoztatója. Az össz. háztartások közül 1981-ben 97-nek, vagyis 59%-nak volt önálló földművesgazdasága. A magánosok kisbirtokain a hagyományos vetemények mellett kerti és ipari növények is jelen vannak. Az állattenyésztő ágazatok közül leginkább a sertéshizlalás fejlődött ki (1981-ben egy mezőgazdasággal foglalkozó háztartásra átlagban 7,6 sertés jutott). Orvosi rendelő nincs, csupán fogorvos, az általános iskola is csak 1931 és 1972 között működött.
[szerkesztés] Forrás
- Topolya Község hivatalos portála
- Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine, Novi Sad, 1996.
- ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
- ^ a b Sebestyén Ádám: A bukovinai székelység tegnap és ma. 132. o. Szekszárd, Tolna megyei Könyvtár, 1989. ISBN 96 301 941 04
- ^ A. Sajti Enikő: Székely telepítés és nemzetiségpolitika a Bácskában - 1941. Budapest, 1984.
- ^ Herceg Elizabetta: Zobnatica Földmőveszövetkezet lett. Magyar Szó, 2005. október 29.-30.
| ||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
