Nagykikinda

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról

Nagykikinda (szerbül Кикинда / Kikinda, németül Großkikinda) a Vajdaság Észak-Bánsági körzetében helyezkedik el a román határ közelében. A város a körzet és Nagykikinda község közigazgatási központja is egyben.

Tartalomjegyzék 1 Népessége 2 Nevének eredete 3 Története 3.1 A török után 3.2 A szabadságharc után 3.3 A II. világháború 3.4 A 20. század második fele 4 A város szerkezete 5 Gazdasága 6 Közlekedés 7 Oktatás 7.1 Általános iskolák 7.2 Gimnázium 8 A város látványosságai 8.1 A szárazmalom 8.2 A római katolikus templom 8.3 Szent Miklós templom 8.4 Szent Háromság monostor 9 Kulturáslis intézmények 9.1 Múzeum 9.2 Jovan Popović könyvtár 9.3 Színház 10 Képek 11 Forrás

[szerkesztés] Népessége

• 1948.: 28.743
• 1953.: 29.635
• 1961.: 34.127
• 1971.: 37.691
• 1981.: 41.797
• 1991-ben 43.051 lakosából 30.323 szerb, 5932 magyar, 4445 jugo.^[1]
• 2002-ben 41.935 lakosából 31.317 szerb, 5290 magyar^[1]

[szerkesztés] Nevének eredete

Elnevezése valószínűleg a magyar kökény főnévből ered.

Első írásos említése a XV. század elejéről való Kökényd néven. Ekkor leginkább Ecehida (Ecsehida) településsel együtt említik, mint a környélbeli szállások összefoglaló nevén. 1423-ban Nagkeken néven említi oklevél.
A város nevének ma ismert alakja egy 1718-as térképen jelenik meg először Gross Kikinda formában, de itt lakatlan területként jegyzik.

Szerbül Kikinda / Кикинда, 1947-ig Velika Kikinda.

[szerkesztés] Története

Kikinda és környéke gazdag történelmi lelőhelyekben, amelyek arról tanúskodnak hogy e környék már több mint 2000 év óta lakott település volt. A bolgár birodalom alatt részben avarok lakták.^[2]
Miodrag Girić több X–XI. századi temetőt is feltárt Nagykikinda környékén, és jóvoltából sikerült megmenteni több temető rész letét is.^[3]

A török hódítások idején lakossága megfogyatkozott, így 1718-ban már mint lakatlan települést jegyzik a térképeken.

[szerkesztés] A török után

A török bánsági kiűzése és a pozsarevárci béke után az 1741-ben feloszlatott Tisza-Marosi Határőrvidék különböző területeiről szerb határőrök települtek ide 1751–1753-ban. Őket követték magyar, német és zsidó telepesek. 1776-tól kezdve Szegedi kirajzású katolikus magyar családok telepedtek le az egyházi anyakönyvek szerint.^[4]

1774. november 12.-én Mária Terézia megalapította a Nagykikindai kiváltságos kerületet, melynek székhelye Kikinda lett. Lakói ebben az időben gazdasági és politikai kiváltságokat élvezhettek a Monarchián belül. A kerülethez központon kívül még Szerbkeresztúr, Jozefovo (ma Törökkanizsa része), Homokrév, Karlova, Basahíd, Vranjevo (ma Törökbecse része), Melence, Kumán, és Tiszatarrós települések tartoztak. A Nagykikindai kerület egészen 1870-ig állt fent, mikor is Torontál vármegyéhez csatolták, melynek székhelye Nagybecskerek volt. Kikinda ezzel elvesztette jogainak és jelentőségének nagy részét is.

1848. április 14-én véres szerb népfelkelés volt a városban, melyet Kiss Ernő altábornagy sikeresen levert. 1849. március 23-án itt verte szét Perczel a szerb felkelőket.

[szerkesztés] A szabadságharc után

1849 és 1860 között a közvetlenül Bécsből irányított Szerb Vajdaság és Temesi Bánság területéhez tartozott, majd Torontál vármegyéhez csatolták.

A XIX. század végére Nagyikinda az egyik legnépesebb településsé fejlődött Torontál vármegyében 22000 lakossal. 1857-ben kiépült a Szeged, Kikinda és Temesvári közötti vasút. 1858-ban városi jogokat kapott.

Egészen az első világháborúig Kikindát a gazdasági fellendülés, a városi és a kulturális élet fellendülése jellemezte, így méltán tartották számon a vármegye legszebb városai között. Ebben az időben székhelye volt a járási szolgabírói hivatalnak, egy királyi törvényszéknek, járásbiróságnak, királyi közjegyzőségnek, csendőrszárnya- és szakaszparancsnokságnak, továbbá községi 6 osztályos iskolája, magyar gimnáziuma, felső leányiskolája, kereskedelmi és iparos tanonciskolája és szövőiskolája is volt.^[5]
Itt jelent meg a Torontáli Közlöny és a Délvidék című hetilap, és a torontálmegyei Gazdasági Egyesület Értesítője.

Kereskedelme szintén virágzott, ebből is főleg a gabonakereskedelme, malomipara és marhatenyésztése volt jelentős. Üzleti életét pénz- és hitelintézetei segítették.

Az 1910-es népszámláláskor 26.795 lakosa volt, melyből 14.148 szerb, 5968 magyar és 5855 német.

Az első világháború után a Szerb-Horvát-Szlovén királysághoz csatolták.

[szerkesztés] A II. világháború

A II. világháború alatt a Bánság többi részével együtt német megszállás alá került (1941.). Zsidó lakosságának nagy részét a Sajmište-i koncentrációs táborba (Belgrád mellet) deportálták.
1944. október 6.-án a szerb és szovjet hadsereg elfoglalta, majd az újonnan alakult Jugoszlávia része lett. 1944. őszén itt működött a szerbek egyik gyűjtőtábora, ahol foglyok százait kínozták és lőtték agyon. A háború után német lakosságát kitelepítették.

1948-ban lakossága 28.070 volt.^[6]

[szerkesztés] A 20. század második fele

Az 1960-as évek közepétől egészen az 1980-as évekig Nagykikinda dinamikusan fejlődött. Új gyárak, lakóépületek, szociális intézmények épültek, a város utcáit kikövezték és leaszfaltozták.

1971-ben a városnak már 37.691 lakosa volt.

[szerkesztés] A város szerkezete

A városkép kialakítása a XVIII. század második felére tehető. Egyenes és széles utcák szelik át, melyek a központban találkoznak ahol a város főbb intézményei találhatóak.

[szerkesztés] Gazdasága

A város fő gazdasági megélhetési forrása a mezőgazdaság. Az 598.17 km² területen búzát, kukoricát, szóját, cukorrépát és egyéb zöldség-, és gyümölcsfélélet termesztenek.

Jugoszlávia felbomlása előtt a vadászat jelentős szerepet játszott Kikinda életében. Számos vadászegyesület alakult melyek a 300 km²-es területen főleg nyúlra, szarvasra és fácánra vadásztak.

[szerkesztés] Közlekedés

Az Oroszlámos-Nagykikinda-Zsombolya vasútvonal, amely a Szeged-Temesvár vonal része, a második legöregebb vasúti pálya Szerbiában. A város továbbá összeköttetésben áll a Szabadka-Belgrád vonallal is. A buszjáratok összekötik a környező településekkel, illetve szerbiai és más európai városokkal is.
A város szélén található a Kikindai Repülőtér, amely kiváló sportolási lehetőséget nyújt.

[szerkesztés] Oktatás

[szerkesztés] Általános iskolák

A városban nyolc általános iskola működik

• Đura Jakšić Általános Iskola
• Fejős Klára Általános Iskola, amelyben magyar nyelven is folyik az oktatás
• Jovan Popović Általános Iskola
• Sveti Sava Általános Iskola, itt magyar és szerb nyelvű az oktatás
• Vuk Karadžić Általános Iskola
• Žarko Zrenjanin Általános Iskola
• 6. October Általános Iskola
• Slobodan Malbaški Általános Iskola, ahol zenei képzés folyik

[szerkesztés] Gimnázium

• Dušan Vasiljev Ginázium, amelyet 1858-ben alapítottak
• Mihajlo Pupin Technikai Iskola.
• Gazdasági és kereskedelmi Szakközépiskola
• Miloš Crnjanski Szakközépiskola
• illetve egy továbbképző iskola a tanárok számára

[szerkesztés] A város látványosságai

[szerkesztés] A szárazmalom

Kikindán található Európa két működőképes szárazmalma közül az egyik (a másik Magyarországon), amely 1899-ben épült, és egészen 1945-ig működött eredeti funkciójában.

Érdekesség hogy 1847-ben a városban 51 malom is működött.

[szerkesztés] A római katolikus templom

A templom építését 1808-ban kezdték és 1811-re fejezték be.

[szerkesztés] Szent Miklós templom

1773-ban emeleték Szent Miklós tiszteletére. Ikonjait Zacharius Orfelin festette szintén 1773-ban. A templomban található freskókat Teodor Ilić Česljar 1790-ben készítette. Az ikonosztáz és a freskók későbarokk stílusúak.
1899-ben a templom új harangokat kapott.

[szerkesztés] Szent Háromság monostor

A monostor a várostól délre található, Melanija Nikolić-Gajčić alapított, 1885 és 1887 között épült fel.

[szerkesztés] Kulturáslis intézmények

[szerkesztés] Múzeum

A múzeum a város főterén található, 1839-ben épült eredetileg a Nagykikinda körzet székházaként. 1946-ban a múzeum és levéltár költözött helyére.

[szerkesztés] Jovan Popović könyvtár

A könyvtár elődjének tekintik az 1845-ben megalakult Čitaonica Srbska-t (Szerb Olvasókör), amelyet 1952-ben Jovan Popovićra neveztek át a város egyik költőjéről.

[szerkesztés] Színház

Nagykikindán az első színjátszó egyesületet németek alapították 1796-ban, majd 1834-ben a szerbek. Modern színjátszás 50 éve működik a városban.

[szerkesztés] Képek

• 

  Nagykikinda címere a Magyar Királyság alatt

• 

  Kikinda címeres pecsétje (1902.)

• 

  A Kikindai Kerület nagycímere

• 

  Régi képeslap

• 

  Utcarészlet

• 

  A katolikus templom

• 

  A Városháza

• 

  A Városháza tornya

• 

  A Városháza díszes homlokzata

• 

  A zsinagóga

• 

  A könyvtár épülete

• 

  A szárazmalom a XIX. század elején

• 

  Régi képeslap Nagykikindáról

[szerkesztés] Forrás

• (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1912.
• Brane Marijanović: Kikinda: istorija, kultura, sela, privreda, sport, turizam. Novi Sad, Prometej, 2002.
• Jovan M. Pejin: Iz prošlosti Kikinde. Kikinda, Istorijski arhiv & Komuna, 2000.
• Magyar Néprajzi Lexikon. Akadémiai Kiadó, Budapest 1977.–1982.

A Vajdaság Autonóm Tartomány közigazgatása Városok Újvidék (Újvidék • Pétervárad) • Pancsova • Zombor • Szávaszentdemeter • Szabadka • Nagybecskerek Dél-Bácskai körzet Bács • Belcsény • Karlóca • Óbecse • Palánka • Petrőc • Szenttamás • Temerin • Titel • Újvidék • Verbász • Zsablya Dél-Bánsági körzet Alibunár • Antalfalva • Fehértemplom • Kevevára • Ópáva • Pancsova • Versec • Zichyfalva Észak-Bácskai körzet Kishegyes • Szabadka • Topolya Észak-Bánsági körzet Ada • Csóka • Magyarkanizsa Nagykikinda • Törökkanizsa • Zenta Közép-Bánsági körzet Bégaszentgyörgy • Magyarcsernye • Nagybecskerek • Szécsány • Törökbecse Nyugat-Bácskai körzet Apatin • Hódság • Kúla • Zombor Szerémségi körzet Ingyia • Ópázova • Pecsince Ruma • Sid • Szávaszentdemeter • Ürög

A magyar népesség helyzete a Vajdaságban Abszolút és relatív többségű magyar települések (2002) Szabadka község Szabadka • Palics • Hajdújárás • Bácsszőlős • Ludas • Csantavér • Zentaörs • Kelebia Topolya község Topolya • Bajsa • Pacsér • Bácskossuthfalva • Bogaras • Völgypart • Brazília • Gunaras • Kavilló • Pobeda • Zentagunaras • Zobnatica Kishegyes község Kishegyes • Bácsfeketehegy Magyarkanizsa község Magyarkanizsa • Adorján • Völgyes • Horgos • Kispiac • Kishomok • Martonos • Újfalu • Orom • Tóthfalu • Oromhegyes • Ilonafalu Zenta község Zenta • Felsőhegy • Bogaras • Tornyos • Kevi Ada község Ada • Mohol • Törökfalu • Völgypart • Valkaisor Óbecse község Óbecse • Bácsföldvár • Péterréve • Mileševo Csóka község Csóka • Padé • Hódegyháza • Kanizsamonostor • Egyházaskér • Feketetó Nagykikinda község Szaján Magyarcsernye község Magyarcsernye • Tóba Bégaszentgyörgy község Torda • Tamásfalva • Magyarittabé Nagybecskerek község Magyarszentmihály • Lukácsfalva Szécsány község Káptalanfalva Antalfalva község Torontálvásárhely Zichyfalva község Ürményháza Versec község Fejértelep Fehértemplom község Udvarszállás Kevevára község Székelykeve • Emánueltelep Pancsova község Sándoregyháza Ürög község Satrinca • Dobradó Hódság község Gombos Zombor község Doroszló • Bácsgyulafalva • Bezdán • Nemesmilitics Apatin község Kupuszina • Szilágyi Törökkanizsa község Magyarmajdány • Rábé 5000 magyar lakosnál nagyobb községek (2002) 20.000 < Szabadka község (57.092 - 38,47%) • Magyarkanizsa község (23.802 - 86,52%) • Topolya község (22.543 - 58,94%) • Zenta község (20.587 - 80,51%) • Óbecse község (20.048 - 48,83%) 10.000 < Újvidék község (15.687 - 5,24%) • Ada község (14.558 - 76,64%) • Nagybecskerek község (14.211 - 10,76%) • Zombor község (12.386 - 12,73%) 5000 < Nagykikinda község (8607 - 12,84%) • Temerin község (8341 - 29,49%) • Kishegyes község (7546 - 55,92%) • Csóka község (7133 - 51,56%) • Törökbecse község (5177 - 19,22%) Újvidék, Nagybecskerek, Zombor, Kikinda, Temerin és Törökbecse községekben a magyarok főként a községi központokban élnek. 20% fölötti magyar lakosságú települések Lásd: 20% fölötti magyar lakosságú települések a Vajdaságban 10%-20% közötti magyar lakosságú települések Lásd: 10%-20% közötti magyar lakosságú települések a Vajdaságban

Az Észak-Bánsági körzet közigazgatása Ada község Ada • Mohol • Törökfalu • Valkaisor • Völgypart Csóka község Csóka • Egyházaskér (Verbica) • Feketetó • Hódegyháza • Kanizsamonostor • Padé • Szanád • Tiszaszentmiklós Magyarkanizsa község Adorján • Horgos • Ilonafalu (Vojvoda Zimonjić) • Kishomok • Kispiac • Magyarkanizsa • Martonos • Orom • Oromhegyes • Tóthfalu • Újfalu • Velebit • Völgyes Nagykikinda község Basahíd • Bánátnagyfalu (Szenthubert, Szentborbála és Károlyliget) • Bikács1 • Homokrév (Mokrin) • Kisorosz • Nagykikinda • Nákófalva • Tiszahegyes • Torontáltószeg • Töröktopolya • Szaján Törökkanizsa község Firigyháza • Gyála • Józseffalva1 • Magyarmajdán • Oroszlámos • Podlokány • Rábé • Szerbkeresztúr • Sziget • Törökkanizsa Zenta község Bogaras • Felsőhegy • Kevi • Tornyos • Zenta 1 Nem önálló település.