Kereked
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Крчедин
Krčedin
  
| |
| Hivatalos? | Nincs adat |
| Használatban van? | Nincs adat |
| | |
| Tájegység | Szerémség |
| Körzet | Szerémségi |
| Község | Ingyia |
| Rang | Falu |
| Terület | 54,2[1] km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 22325 |
| Körzethívószám | 022 |
| | |
A térképen:
 Térkép betöltése… | |
Kereked (szerbül Крчедин / Krčedin) a Szerémség Ingyia községében, Belgrádtól 50 km-re észak-nyugatra fekszik, a Duna jobb partjához közel.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1961: 3167
- 1971: 3134
- 1981: 2877
- 1991-ben 2852 lakos, 2529 szerb, 14 magyar[1]
- 2002-ben 2878 lakos, 2587 szerb, 7 magyar[1]
[szerkesztés] Története
Első írásos említése 1426-ből származik Kereked néven.[2] 1702-ben 41 szerb család lakta, akik főként Szerbiából, Boszniából és Likából költöztek ide.
1904-ben mészkő bánya (Kalakač-hegyi kőbánya) működött a falu határában, Frank Lipót és Guttmann Alfréd tulajdonában.[3]
Kerekeden többen foglalkoznak halászattal, vannak akik földműveléssel és állattartással is. A marhákat és lovakat tavasztól őszig a Krcsedini-szigetre viszik tavasszal, ahol ridegtartásban élnek őszig, amikor is visszaviszik őket a faluba vagy pedig eladásra kerülnek. A Kerekedi-szigeten több száz madárfaj él és költ, valamint vándormadarak pihenőhelye is. A régi falusi házak parasztbarokk stílusúak. Majdnem minden ház előtt diófa áll törzséhez erősített kispaddal. Közel a faluhoz a Duna partján hétvégi telep épült ami kedvenc horgászhely is.
[szerkesztés] Képek
Az iskola
Parasztbarokk ház
Ház
[szerkesztés] Forrás, lábjegyzet
- A Pallas Nagy Lexikona. Budapest, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., 1893.-1897.
- ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
- ^ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. kötet, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1894.
- ^ A Pallas Nagy Lexikona. Budapest, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., 1893.-1897.
| ||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||
