Karasjeszenő
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Јасеново
Jasenovo
  
| |
| Hivatalos? | 
|
| Használatban van? |
|
| | |
| Tájegység | Bánság |
| Körzet | Dél-Bánsági |
| Község | Fehértemplom |
| Rang | Falu |
| Terület | 32,2 km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 26346 |
| Körzethívószám | 013 |
| | |
A térképen:
 Térkép betöltése… | |
Karasjeszenő (szerbül Јасеново / Jasenovo) a Karas-folyó bal partján fekvő kisközség a Dél-Bánsági körzet Fehértemplom községében.
Egykor a Magyar Királyi Államvasút Temesvár-Báziás vonalának állomása, innen ágazott el a stájerlakaninai szárnyvonal.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1891-ben 2054 szerb lakosa volt[1]
- 1961: 2333
- 1971: 2108
- 1981: 2062
- 1991-ben 1927 lakos, 1681 szerb, 89 cigány, 35 jugo., 22 magyar[2]
- 2002-ben 1446 lakos ebből 1220 szerb, 93 cigány, 18 magyar, 15 román[2]
[szerkesztés] Nevének eredete
Elnevezésének első tagja a Karas folyónévből származik.
Fellelhető névváltozatok:
- Jaszenova
- Jaszenova
- Jassenova
[szerkesztés] Történelme
A település történetéről a török időkig nem maradtak fenn írásos adatok. A török hódoltság végén azonban már lakott helység volt. Az 1717. évi összeírásban a palánkai kerület községei közt szerepelt, 110 házzal. Az 1723–1725. évi Mercy-féle térképen, Jesenova néven, az újpalánkai kerületben van feltüntetve.
1770-ben Mária Terézia rendeletére a szerb határőrezrednek adták át. A Határőrvidék feloszlatása után, 1873-ban, Temes vármegyéhez csatolták. Ebben az időben a görög-keletieknek a régi templomuk helyén új épült. A római-katolikusok csak a XIX. század vége felé emeltek egy imaházat.
A falunak hitelszövetkezete, olvasóköre és földműves szövetkezete volt. A községben Mühlmann testvéreknek gőzmalmuk és egy gőztéglagyáruk volt.
[szerkesztés] Érdekesség
A község határának egy részét Delinigrobnak (gyermektemető) nevezik, mert itt három gyermek akasztósdit játszva, egyik társukat játékból felakasztották.
[szerkesztés] Képek
A karasjeszenői szerb templom tornya
[szerkesztés] Forrás
- (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Temes vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1914.
- A Pallas Nagy Lexikona. Budapest, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., 1893.-1897.
- Reiszig Ede: Temes vármegye községei
- Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine. Novi Sad, 1996.
- ^ A Pallas Nagy Lexikona. Budapest, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., 1893.-1897.
- ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet – Magyar Tudományos Akadémia
| ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
