Kanak
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Конак
Konak
  
| |
| Hivatalos? | Nincs adat |
| Használatban van? | Nincs adat |
| | |
| Tájegység | Bánság |
| Körzet | Közép-Bánsági |
| Község | Szécsány |
| Rang | Falu |
| Terület | 41,7 km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 23253 |
| Körzethívószám | 023 |
| | |
A térképen:
 Térkép betöltése… | |
Kanak (szerbül Конак / Konak, németül Konak) a Vajdaság Közép-Bánsági körzetében helyezkedik el, a Berzava-csatorna mentén.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1910-ben 1828 lakosából 639 szerb, 550 magyar, 67 német, 526 egyéb (nagyobb részt bolgár)
- 1948: 1838
- 1953: 1828
- 1961: 1726
- 1971: 1459
- 1981: 1211
- 1991-ben 1150 lakosából 395 magyar, 394 szerb, 159 jugo., 97 bolgár[1]
- 2002-ben 996 lakosából 401 szerb, 371 magyar, 73 bolgár[1]
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve valószínűleg a török konak (=palota, kormányzósági épület) szóból ered.
[szerkesztés] Története
A középkorban Temes vármegyéhez tartozott és a régi Keve vármegye határán feküdt. Az 1425–1452. évi oklevelekben Konaki alakban szerepel, a Konaki család birtokaként. – E család egyik sarját Konaki Kerekedy Andrást, az országbíró 1452-ben a Himfiak és az Itebői család között támadt perben bíróul küldte ki.
A török hódoltság alatt nem pusztult el ugyan, de magyar lakossága elköltözött innen és helyükbe szerbek telepedtek ide, akik a hódoltság végéig itt maradtak. 1717-ben szerbektől lakott 17 házat írtak össze.
Az 1723. évi gróf Mercy-féle és az 1761. évi térkép szerint a csákovai kerülethez tartozott. 1779-ben mikor Torontál vármegyét visszaállították, Kanakot a nagybecskereki járásba osztották be. 1781-ben, a kincstári jószágok elárverezésekor, Karácsonyi Mihály torontáli főszámvevő vett itt birtokot. 1801-ben a billédi uradalommal együtt a zágrábi püspökség birtokába került. Később a zágrábi püspök Petrovics Illésnek adta a falut; fia, Petrovich József 1838-ban a helység földesura volt. A XIX. században Dániel László, Tatarin Sándor, Gyertyánffy László dr, Meiszner Péter, Mircsov Demeter és Donát voltak a helység legnagyobb birtokosai. – Dániel László kastélya 1898-ban épült. A birtokosnak ritka gazdagságú és rendkívül teljes európai bélyeggyűjteménye volt itt, továbbá kb. 2000 kötetes könyvtára. Tatarin Sándor úrilaka 1878-ban épült.
Az ortodox templom már 1733-ban fennállt. A katolikus lelkészség 1816-ban alakult és 1820-ig állt fenn.
1820 után a németek, kik itt a XIX. század elején telepedtek le, elköltöztek innen s helyükbe bolgárok jöttek Vingáról, Rogendorfról, Óbesenyőről és Lukácsfalváról.
1848 augusztus 6-án a szerbek az egész helységet felgyújtották; ekkor hamvadtak el a községi irományok is. A szabadságharc után, az 1848-ban innen elmenekült bolgárok lassanként visszatértek.
Az ortodox szerbek 1879-ben, a római katolikusok 1895-ben építették újjá templomaikat.
[szerkesztés] Képek
A Szent Száva ortodox templom
A Dániel kastély (ma iskola)
[szerkesztés] Forrás
- (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1912.
- Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine. Novi Sad, 1996.
| ||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||
