Káty
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Каћ
Kać
  
| |
| Hivatalos? | 
|
| Használatban van? |
|
| | |
| Tájegység | Bácska |
| Körzet | Dél-Bácskai |
| Község | Újvidék |
| Rang | Falu |
| Terület | 73,0 km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 21241 |
| Körzethívószám | 021 |
| | |
A térképen:
 Térkép betöltése… | |
Káty (szerbül Каћ / Kać, németül Katsch) Újvidék vonzáskörzetéhez tartozó kisváros Dél-Bácskában, a Vajdaság Dél-Bácskai körzetében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1891.: 3890 szerb és német lakos
- 1900.: 4211 lakosa volt, anyanyelv szerint 190 magyar, 1120 német, 2895 szerb
- 1961.: 5640
- 1971.: 6701
- 1981.: 8551
- 1991-ben 9755 lakosa volt, ebből 8323 szerb, 548 jugoszláv, 535 magyar, 53 horvát, 42 szlovák[1]
- 2002-ben 11 166 lakosa volt, ebből 10094 szerb, 456 magyar, 155 jugoszláv, 60 horvát, 34 muzulmán, 30 szlovák[1]
[szerkesztés] Nevének eredete
Első írásos említése 1276-ból származik, ekkor villa Hatt néven említik, majd 1332/1333-ból amikor Mathias de Shacz néven szerepel. Az 1332–37. évi pápai tizedlajstromban Chacz formában szerepel.
Neve feltehetően a besenyő káta (gát, erőd) szóból származik.
[szerkesztés] Története
Első írásos említése 1276-ból származik, majd a XIV. században többször is megemlítik. 1417-ben Laurentius de Kaathi és fiai a bácsmegyei Kaathi nevű birtokot rokonainak, Losonczi Zsigmondnak és Machadonyai Miklósnak adják. 1477-ben a karomi (Kalróca régi magyar neve) várhoz tartozott.
A török defterek, a titeli nahijében 1553–1554-ben említenek egy Fagy nevű falut 9 fizető és 10 nem fizető házzal. 1570-ben 14, 1590-ben 19 adózó házzal van felsorolva Káty.
A török korszak után Bács vármegyének 1699. évi első összeírásában a bácsi járásban 68 gazdával szerepel. 1702-ben a kamarai összeírásban bérbe adható falunak tüntetik föl. 1715-ben csak 16 adózó lakost írnak össze; a népességfogyás feltehetően a Rákóczi szabadságharcnak köszönhető.
1722-ben 60 szerb adózóval említik, ekkor az új Bodrog vármegyébe tartozott. 1767-ben Kátyhoz tartozó pusztákként említették: Csót, Kuzdin,[2] Alsó- és Felső-Verkalova területeket.
1769-ben a Sajkás-kerület része lett, majd 1873-ban a kerület feloszlatása után Bács vármegye része lett.
Káty evangélikus vallású lakosainak 1840. óta volt anyaegyházuk, templomuk 1894-ben épült; a pravoszláv templom 1840-ben.
A település ma Újvidék vonzáskörzetébe tartozik, lakosai naponta ingáznak a városba.
[szerkesztés] Forrás
- (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bács-Bodrog vármegye. I.-II. kötet, Budapest, Apolló Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1909.
- Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine, Novi Sad, 1996.
- ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
- ^ A Kusdin nevű határrész, a régi Kisdi nevű erődnek emlékét tartotta fenn, amely már 1332-ben Káttyal együtt szerepelt, s melyet Oláh Miklós is várként említ 1536-ban. A XVI. és XVII. századi térképek Kisdinassar név alatt tüntetik fel a Duna mellett.
| ||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
