Herkóca
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Хртковци
Hrtkovci
  
| |
| Hivatalos? | Nincs adat |
| Használatban van? | Nincs adat |
| | |
| Tájegység | Szerémség |
| Körzet | Szerémségi |
| Község | Ruma |
| Rang | Falu |
| Terület | 41,7 km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 22427 |
| Körzethívószám | 022 |
| | |
A térképen:
 Térkép betöltése… | |
Herkóca (szerbül Хртковци / Hrtkovci) a Szerémségben a Tarcal-hegység (Fruška Gora) lankáin fekszik, közigazgatásilag Ruma községhez tartozik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1869: 1239 lakos
- 1981-ben 2855 lakos
- 1991-ben 2684 lakosából 1080 horvát, 550 szerb, 515 magyar, 445 jugo.[1]
- 2002-ben 3428 lakososából 2396 szerb, 310 magyar, 256 horvát, 67 jugo.[1]
[szerkesztés] Története
Herkócát már 1329-ben említik mint katolikus egyházközséget.[2] A török pusztítását követően a falu magyarsága kiveszett. 1622-ben a török oklevelek megemlítik ortodox templomát, 1722-ben pedig mint szerb falu szerepel. 1737-be katolikus albánok telepedtek le Kliment törzséből (az oszták-török háborúban harcoltak).[3] A horvátok 1740-körül érkeztek a községbe, majd 1854-ben németek telepedtek le. Az itt élő németek és albánok a XIX. század végére legnagyobbrészt elhorvátosodtak.
[szerkesztés] A délszláv háború
Vojislav Šešelj a szélsőséges Szerb Radikális Párt vezetője 1992. május 6-án olvasta fel a herkócai falugyűlésen annak a 17 helybéli horvátnak a nevét, akiknek azonnal távozniuk kellett az akkor még relatív horvát többségű faluból. Miután ők az életveszélyes fenyegetés hatására elmentek, még 20 családot egyszerűen kiraktak saját házából. Helyükre Boszniából, Horvátországból érkezett menekülteket költöztettek. Az ott maradottak megfélemlítése azonban ezzel nem ért véget. Egy helyi horvát lakost a falu határában gyilkoltak meg. Másokat megvertek, vagy a ház ablakán dobtak be egy fél téglát. Volt ahol a kutyát szúrták le, és a nyakába akasztották a cirill betűs üzenetet, hogy „költözz, mire vársz!”. Másutt a távozásra felszólító üzenetet nagykéssel szúrták a lakás ajtajába, mégis a telefonos fenyegetés volt a megfélemlítés leggyakoribb módja. Akit a felsorolt módszerekkel sem tudtak távozásra bírni, annak kézigránátot dobtak az udvarába, és aztán már ment, magától.
A jól megszervezett megfélemlítési akció következtében három hónap alatt az Emberi Jogi Alap nevű civil szervezet adatai szerint 350 horvát és magyar család hagyta el Herkócát 1992-ben. Miután a nemkívánatosak elűzése megtörtént, a település horvát nevét szerbre keresztelték; Hrtkovciból Srboslavci lett. Később a nemzetközi felháborodás hatására a visszakapta régi nevét.
[szerkesztés] Képek
Az ortodox templom
[szerkesztés] Forrás
- Herkóca - a vajdasági etnikai tisztogatás szimbóluma. VajdaságMa, 2009 május 6.
- Krunoslav Šitić: Divan je kićeni Srijem. Glasa Koncila, 2007. július 4. (szerb nyelven)
- ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
- ^ Bori Imre: Ezredéve itt. Újvidék, Forum Könyvkiadó, 2004.
- ^ (Szerk.) Mirko Grlica: Ismerjük meg egymást! Vajdaság Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsa, Tartományi Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi Titkárság, Újvidék, 2008.
| ||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||
