Haraszti
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Растина
Rastina
  
| |
| Hivatalos? | Nincs adat |
| Használatban van? | Nincs adat |
| | |
| Tájegység | Bácska |
| Körzet | Nyugat-Bácskai |
| Község | Zombor |
| Rang | Falu |
| Terület | 22,2 km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 25283 |
| Körzethívószám | 025 |
| | |
A térképen:
 Térkép betöltése… | |
Haraszti vagy másnéven Rasztina (szerbül Растина / Rastina) a Vajdaság Nyugat-Bácskai körzetében helyezkedik el, Zombortól 22 km-re északra a magyar államhatárnál.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1948-ban 905 lakos
- 1953-ban 939 lakos
- 1961-ben 960 lakos
- 1971-ben 892 lakos
- 1981-ben 686 lakos
- 1991-ben 605 lakosából 545 szerb, 14 horvát, 8 magyar, 3 montenegrói, 1 bunyevác, 28 jugoszláv, 3 német[1]
- 2002-ben 566 lakosából 543 szerb, 7 horvát, 3 magyar, 2 montenegrói, 2 bunyevác, 2 jugoszláv[1]
[szerkesztés] Története
A települést XIV. századi források Harasti néven említik először. A török hódoltság idején a falu teljesen elnéptelenedett, majd a XIV. század végén szerbek népesítik be a települést.
A XIX. században a rasztinai és rottenhauseni báró Rédl család szerzi meg a haraszti uradalmat, ahol egy impozáns kastélyt is építenek 1900 körül. A kastély ma a Laza Kostić általános iskolának ad otthont.
- A Rédl család alapítója Rédl József magyar udvari kamarai tanácsos, a bácsi és tiszai koronajavak igazgatója. 1759. május 17-én rottenhauseni előnévvel osztrák, 1765. április 15-én pedig magyar nemességet nyert Mária Teréziától. Fia Rédl Ferenc, udvari tanácsos és az erdélyi kancellária előadója, 1780. december 9-én királyi adományként kapta a rasztinai birtokot, ahonnan a család előneve is ered, amely 1822. július 5-én nyert megerősítést. Fiai Rédl Imre-Ferenc és Rédl Lajos-Ferdinánd 1808. március 11-én kapták a bárói rangot.
A II. világháború alatt – mikor Bácska ismét magyar fennhatóság alá került – a kormány 160 bukovinai székelyek családot telepített a faluba – ez időben a Hadikfalu nevet viselte – akiket a háború végén Magyarországra telepítettek.[2] Helyükbe önkéntes szerb veteránok érkeztek Hercegovinából és a horvátországi Likából.
A falu önálló településként csak a II. világháború óta van nyilvántartva. Azt megelőzően Hercegszántó, majd Őrszállás, illetve Regőce része volt.
[szerkesztés] Képek
A Rédl család kastélya
A kastély
[szerkesztés] Források
- (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bács-Bodrog vármegye. I.-II. kötet, Budapest, Apolló Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1909.
- Philipp Angeli: Chronik der Adelsfamilie Redl (Rödl, Rédl) von Rottenhausen und Rasztina (Haraszti). 1992., Mannheim /maschinenschriftliches Manuskript/.
- Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine. Újvidék, 1996.
- Iványi István: Bács-Bodrog vármegye Földrajzi és Történelmi Helynévtára. Szabadka, 1907.
- Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. V. kötet, Ráth Mór, Pest, 1859.
- Szita László: A nemzetiségi iskolaügy alakulása a II. világháború idején a visszacsatolt Bács-Bodrog vármegyei területen 1941–1944. Cumania 9.
- ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
- ^ Sebestyén Ádám: A bukovinai székelység tegnap és ma. 132. o. Szekszárd, Tolna megyei Könyvtár, 1989. ISBN 96 301 941 04
| ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
