Feketetó
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Црна Бара
Crna Bara
  
| |
| Hivatalos? | Nincs adat |
| Használatban van? | Nincs adat |
| | |
| Tájegység | Bánság |
| Körzet | Észak-Bánsági |
| Község | Csóka |
| Rang | Falu |
| Terület | 34,1[1] km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 23328 |
| Körzethívószám | 0230 |
| | |
A térképen:
 Térkép betöltése… | |
Feketetó, vagy népnyelven Cernabara (szerbül Црна Бара / Crna Bara) a Vajdaság Észak-Bánsági körzetében, Csókától északkeletre fekszik. A szomszédos Kanizsamonostorral egy helyi közösséget alkot.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1948: 1064
- 1953: 1025
- 1961: 950
- 1971: 823
- 1981: 678
- 1991-ben 595 lakosából 298 magyar, 208 szerb, 60 jugo., 15 cigány[1]
- 2002-ben 568 lakosából 267 magyar, 235 szerb, 21 cigány[1]
[szerkesztés] Nevének eredete
Szerb elnevezésének jelentése fekete mocsár.
[szerkesztés] Története
A helységet a XIX. század első felében a Marczibányi-család telepítette be szegedi dohánykertészekkel, és a család csókai uradalmához tartozott. Földesura 1848-ig Marczibányi Lőrinc volt. Az ortodox temploma 1847-ben épült. Jelenlegi nevét 1888-ban nyerte.
Népéletéről csak Kálmány Lajos szórványos gyűjtéséből, továbbá a feketetói asszony híréből tudunk valamit. Ehhez a szerb javasasszonyhoz a századforduló táján messze vidékek, többek között Szeged, Tápé és a szegedi tanyák parasztnépe is járt ügyében-bajában tanácsot kérni.
[szerkesztés] Képek
Az ortodox templom
A Feketetó közeli kilenclyukú híd az Aranka fölött
[szerkesztés] Forrás
- (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1912.
- Bálint Sándor: A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. A Móra Ferenc Múzeum évkönyve 1974/75 II., Szeged, Móra Ferenc Múzeum, 1976.
| ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
