Erzsébetlak
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Бело Блато
Belo Blato
  
| |
| Hivatalos? | Nincs adat |
| Használatban van? | Nincs adat |
| | |
| Tájegység | Bánság |
| Körzet | Közép-Bánsági |
| Község | Nagybecskerek |
| Rang | Falu |
| Terület | 28,8 km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 23205 |
| Körzethívószám | 023 |
| | |
A térképen:
 Térkép betöltése… | |
Erzsébetlak (szerbül Бело Блато / Belo Blato, szlovákul Biele Blato vagy Lízika, németül Elisenheim) a Vajdaság Közép-Bánsági körzetében helyezkedik el, Nagybecskerektől 17 km-re délre, a Fehér-tó déli partján, Lukácsfalva és Écska közelében.
A vidék 74 méteres tengerszint feletti magassága enyhén kiemelkedő szigetet képez a Kárpát-medence déli részén. Valószínű, hogy területe egykoron szigetet alkotott a Pannon-tengeren. Nyugatról a Tisza, Dél-nyugatról a Béga folyó övezi, keletre számos halastó található.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1910-ben 2088 lakosából 834 szlovák, 698 magyar, 312 bolgár, 229 német
- 1948: 2159
- 1953: 2490
- 1961: 2031
- 1971: 1841
- 1981: 1746
- 1991-ben 1762 lakosából 735 szlovák, 522 magyar, 174 jugo., 136 bolgár, 57 szerb[1]
- 2002-ben 1477 lakosából 583 szlovák, 488 magyar, 128 bolgár, 118 szerb, 41 jugo.[1]
[szerkesztés] Nevének eredete
Korábban Torontálerzsébetlak, majd Nagyerzsébetlak.
[szerkesztés] Története
A község a német bánsági Határőrvidék területén 1866-ban települt Torontálszécsányból jött katolikus németekkel.[2] Eredeti neve Elisenheim volt. A Határőrvidék feloszlatása után 1872-ben Torontál vármegyébe kebelezték. 1876-ban a Tisza áradása az egész falut elpusztította, lakosai elköltöztek. 1887-ben telepítették be újból (a Magyar Katolikus Lexikon szerint 1888-ban[3]), szlovákokal magyarokkal, bolgárokkal.[2]
A római katolikus lelkészséget 1870-ben, Écska filiájából alapították.[3] Szent Erzsébetnek szentelt templomuk 1896-ban, az evangélikusoké pedig 1902-1903-ban épült.
[szerkesztés] Gazdaság
A falut övező 1600 holdnyi földterületből csak mintegy 600 hold művelhető. A kertészet mellett a lakosság jelentős része halászattal is foglalozott, valamint a nád a környező ártereken szintén jelentős bevételt tesz lehetővé több család számára. A nádvágás ideje rendszerint novembertől febrárig tart, amelyet, miután levágtak, kévékbe kötnek, majd pedig építő- és lakásdíszítő anyagként értékesítenek, főleg Németországban és Hollandiában.
[szerkesztés] Képek
A Szent Erzsébet katolikus templom
Az evangélikus templom
Erzsébetlak madártávlatból
Tájház
[szerkesztés] Forrás
- (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1912.
- Németh Zoltán: Vizek fogságában. Magyar Szó, 2011. március 9.
- Kecskés István: Vágják a nádat Erzsébetlakon. Magyar Szó, 2004. február 4.
- ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
- ^ a b Csáky S. Piros (2007): Szent Erzsébet-ábrázolások a Délvidéken Létünk XXXVII. évfolyam 2007/IV. Forum, Újvidék
- ^ a b Magyar Katolikus Lexikon
| ||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||
