Erdővég
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Ердевик
Erdevik
| Az erdővégi három templom | |
| Hivatalos? | |
| Használatban van? | |
| Tájegység | Szerémség |
| Körzet | Szerémségi |
| Község | Sid |
| Rang | Falu |
| Terület | 53,8 km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 22230 |
| Körzethívószám | 022 |
| A térképen:
Térkép betöltése… | |
Erdővég (szerbül Ердевик / Erdevik, németül Erdewick) Sid község legnagyobb települése. Enyhén dombos, 140 méteres tengerszint fölötti magasságon terül el a Tarcal hegyen, Sidtől 16 km-re. Egyike a legszebb településeknek Szerémségben; patakok, tavacskák találhatók környékén. A lakosság földműveléssel, szőlészettel és bortermeléssel foglalkozik. Az 1500 hektár területű környező erdők a Fruška Gora-i Nemzeti Parkhoz tartoznak.
- Szántóterület: 867 ha.
- Szőlő: 480 ha.
- Komló: 102 ha.
Tramini, rizling, sovignon, burgundi, és asztali fehér bor kerül ki a pincészetekből.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1891-ben 3430 horvát, szerb, szlobák, magyar és német lakosa volt[1]
- 1991-ben 3427 lakos, 1789 szerb, 996 szlovák, 123 magyar[2]
- 2002-ben 3316 lakos, 2007 szerb, 846 szlovák, 95 magyar[2]
[szerkesztés] Története
Ásatások bizonyítják, hogy már a bronzkorban és a római korban is létezett itt település. Első írásos említése 1351-ben történt, Szerémség térképén pedig 1730-tól tüntetik föl.
1526-ban török uralom alá került, lakossága elpusztult. 1697-től az osztrák birodalomba került a Magyar királyság részeként. 1755-ben építik meg a falu első iskoláját. 1817-ben Odescalchi herceg révén vásártartási jogot kapott,[3] s még ugyanebben az évben kapta címerét is.
Erdővég magyarjai a XIX. század végén Győr megyéből (Ikred, Kiskarácson) jöttek szerencsét próbálni Szerémségbe. Mára alig pár család lakik itt, ők is főleg a település horvátok lakta részén.[4]
[szerkesztés] Képek
[szerkesztés] Forrás
- ^ A Pallas Nagy Lexikona. Budapest, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., 1893.-1897.
- ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet – Magyar Tudományos Akadémia
- ^ Turul – A Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság Közlönye. Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság, 1903./II.
- ^ Bori Imre: Ezredéve itt. Újvidék, Forum Könyvkiadó, 2004.]
| ||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||
