Dunadombó
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Дубовац
Dubovac
  
| |
| Hivatalos? | Nincs adat |
| Használatban van? | Nincs adat |
| | |
| Tájegység | Bánság |
| Körzet | Dél-Bánsági |
| Község | Kevevára |
| Rang | Falu |
| Terület | 108,6[1] km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 26224 |
| Körzethívószám | 013 |
| | |
A térképen:
 Térkép betöltése… | |
Dunadombó (1899-ig Dubovácz, szerbül Дубовац / Dubovac, németül Dubowatz) a Dél-Bánsági körzetben, Fehértemplomtól 21 km-re délnyugatra, a Duna bal partján fekszik. Közigazgatásilag Kevevárához tartozik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1910-ben 1505, többségben szerb lakosa volt, jelentős magyar és román kisebbséggel
- 1991-ben 1469 lakosából 1286 szerb, 60 cigány, 50 jugo., 30 magyar[1]
- 2002-ben 1283 lakosából 1078 szerb, 111 cigány, 28 magyar[1]
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a szláv dob (= tölgy) főnévből származik A szerb-horvátban a továbbképzett Dubovac névalak állandósult, s ez idővel meghonosodott a magyarban is. Az országos helységnévrendezés során felelevenítették a történelmi Dombó nevet, s kiegészítették az Al-Duna melletti fekvésre utaló Duna- előtaggal.[2]
[szerkesztés] Története
Első írásos említése 1323-ban történt, mikor várát említik: castellanus de Dombo. Legközelebb 1437 körül kelt várösszeírásban Castrum Dombo, Haram és Kevi várak közt felsorolva.
A török hódoltságot átvészelte. Az 1723–25. évi gróf Mercy-féle térképen, Dubovaz alakban szintén lakott helyként szerepel és az 1761. évi hivatalos térképen a pancsovai kerületben fordul elő. A dunai Határőrvidék szervezésekor, az 1765–1768. években Mária Terézia királynő rokkant német katonák számára jelölte ki letelepedési helyül s a német-szerb Határőrvidék területéhez csatolta. E rokkantak azonban nemsokára elköltöztek innen, és a helység a szerb határőrök kezébe került. II. József 1787 november 19-én Temesvárott rendeletet bocsátottak ki, melynek alapján a település mellet kisebb erődöt emeltek. Az 1873:XXVII. törvénycikk Temes vármegyébe kebelezte. Az ortodox templom 1780 táján épült.
A trianoni békeszerződésig Temes vármegye Kevevárai járásához tartozott.
[szerkesztés] Forrás
- (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Temes vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1914.
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. kötet, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1894.
- ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
- ^ Kiss Lajos (2006): Helynévmagyarázatok. Magyar Nyelv, CII. évf., 4. szám, 503. o.
| ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
