Dolova
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Долово
Dolovo
| A román templom | |
| Hivatalos? | Nincs adat |
| Használatban van? | Nincs adat |
| Tájegység | Bánság |
| Körzet | Dél-Bánsági |
| Község | Pancsova |
| Rang | Falu |
| Terület | 119,8 km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 26227 |
| Körzethívószám | 013 |
| A térképen:
Térkép betöltése… | |
Dolova (szerbül Долово / Dolovo, németül Dolowa) a Vajdaság Dél-Bánsági körzetében fekszik, Pancsovától keletre, a Duna bal partján.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1891-ben 6434 szerb és román lakos
- 1991-ben 6790 lakosából 5292 szerb, 1077 román, 120 jugo., 82 cigány, 33 magyar[1]
- 2002-ben 6835 lakosából 5346 szerb, 927 román, 83 cigány, 49 jugo., 36 magyar[1]
[szerkesztés] Nevének eredete
Első írásos említése 1660-ból való Dolovi néven. 1750-ben Veliki Dolovi, 1853-ban Dolava, 1854-ben Dollova, 1878-ban Dolova, 1943-ban Dolowo, majd végül Dolovo. A XIX. század elején egy rövid ideig Királytava néven szerepelt, de a helyiek felháborodására visszanevezték Dolovára.
Neve a szerb dolina (völgy) szóból ered, utalva a falu földrajzi jellegére.
[szerkesztés] Története
Első írásos említése 1660-ból való Dolovi néven. A török hódoltság alatt elpusztult.
A mai helység a XVIII. század második felében keletkezett. Az 1717. évi összeírásban nem fordul elő. A Mercy-féle térképen a pancsovai kerületben a lakatlan helységek között találjuk. 1750-ben Veliki Dolovi néven kincstári pusztaként a délmagyarországi bérlők társasága bírta bérben.
1768-ban a német-szerb Határőrvidék szervezése alkalmával szerb határőrök telepedtek a helységbe, akikhez később románok is csatlakoztak. Ettől kezdve Dolova, a róla elnevezett század járási székhelye lett. A Határőrvidék feloszlatásakor, 1872-ben Torontál vármegyébe kebelezték.
A községben három görög-keleti templom van. Az egyik szerb görög-keleti templom 1840-ben, a másik 1884-ben és a román templom 1893-ban épült.
Az első világháború után az SzHSz királysághoz került. A második világháborúban német megszállás alá került, a szovjet hadsereg 1944 október 4.-én érte el a falut. A háború után dél-szerbiai és boszniai telepesek érkeztek a faluba.
[szerkesztés] Képek
[szerkesztés] Forrás
- (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1912.
| ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
