Cserög
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Черевић
Čerević
  
| |
| Hivatalos? | Nincs adat |
| Használatban van? | Nincs adat |
| | |
| Tájegység | Szerémség |
| Körzet | Dél-Bácskai |
| Község | Belcsény |
| Rang | Falu |
| Terület | 32,4 km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 21311 |
| Körzethívószám | 021 |
| | |
A térképen:
 Térkép betöltése… | |
Cserög (szerbül Черевић / Čerević, németül Scherewitz) falu a Vajdaság Dél-Bácskai körzetében helyezkedik el, de földrajzilag Szerémséghez tartozik. Közigazgatásilag Belcsény község része. Újvidéktől 24 km-re nyugatra, a Duna jobb partján, a Cserög-patak dunai torkolatánál fekszik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1991-ben 2510 lakosából 1801 szerb, 297 jugo., 239 horvát, 27 magyar[1]
- 2002-ben 2826 lakosából 2288 szerb, 169 horvát, 88 jugoszláv, 66 szlovák, és 52 magyar lakosa volt.[1]
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a Cser, vagy Cserög névből származik.
A Magyar Nemzeti Tanács határozata szerint magyarul hivatalosan Cserőg, de mivel ezt a változatot csak itt használják, így csak említést teszünk róla.
[szerkesztés] Története
Első írásos említése 1333-ből származik; egy pápai tizedlajstromban említik plébánosát: Plebanus de Cherniz, Charug. 1372-ben így említik: Eccl. B. Petri et Pauli … in honorem S. Petri infra villam Cleloregh Colocensis dioeces. 1408-ban Cherengh cum portu et tributo Danubii et pertinentiis, 1473-ban Poss. Cherwlgh. 1478-ban már mezőváros, Oppidum Cherewg.
1333–1359/72-ig a királyé volt, majd 1359-ben, vagy 1372-ben a Garai családhoz került, akik 1481-ig bírták, majd ezután Corvin Jánoshoz került (1482–1504), végül az enyingi Török családé lett (1504–1525.).
A Garaiak 1372-ben Szent Péter apostol tiszteletére templomot építettek itt. 1478-ban, mikor a leánynegyedet kiadták belőle a Szécsieknek, Szűz Mária tiszteletére szentelt toronytalan kőtemplomát és a Szentháromság tiszteletére emelt fakápolnáját említik. Ugyanekkor 86 egész és 41 fél jobbágy-curiát számítanak össze, s magyar és rác (vicus racianorum) városrészt különböztetnek meg benne. Előbbiben Tóth, Tardi, Almás, Bánczi, Fazékgyártó, Álcs, Csákány, Fonói, Hajós nevű jobbágyokkal találkozunk.
1387. április és június között Garai Miklós macsói és Losonczi István szörényi bánok itt győzték le Horváti János hadát. 1521-ben II. Lajos király Báthory Istvánnak adta.
A török hódoltság idején városi rangban szerepel (1570 körül), s mint ilyen a cserevityi nahije székhelyeként hané adóbesorolást kapott.
A település csak a török kiűzése után a XVIII. században épült újjá. Ekkor a Tarcali (Fruška Gora) szőlőtermesztés központja lett.
A trianoni békeszerződésig Szerém vármegye Újlaki járásához tartozott.
[szerkesztés] A vár
Várát már 1339-ben említik Castellanus castri Chereugh néven. 1402-ben Castellanus in Chereug, 1406-ban Castrum Chewreg, 1470-ben Castrum Cherewgh, 1473-ban Provisor curie in Cherwlyg, 1478-ban Castellum in Cherewg, 1490-ben Castrum Chewrewgh.
A Garaiaké volt (1402. 1478.), akik 1478-ban e várból is kiadták a leánynegyedet a Szécsieknek. 1487-ben és 1490-ben a Corvin János kezén találjuk, ki Garai Jób halála után a 80-as években kaphatta. Később az enyingi Török családé lett.
1478-ban hozzátartoznak Cserög város, Toronyalja, Bánya, Szelk, Burk, Tehany, Nádastó, Bel-Cserög helységek és Keresztur puszta.
[szerkesztés] Képek
A katolikus(?) templom
Üdvözlet Cserögről
[szerkesztés] Forrás
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. kötet, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1894.
- Đuro Szabo: Sredovječni gradovi u Hrvatskoj i Slavoniji. Zágráb, 1920.
- Gere László: Várak a Szerémségben. In: A középkori Dél-Alföld és Szer. Szerk.: Kollár Tibor. Szeged, 2000.
- Engel Pál: Magyar középkori adattár. Budapest, 1996.; Vár és hatalom. Az uralom territoliális alapjai a középkori Magyarországon.
| ||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
