Csalma
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Чалма
Čalma
  
| |
| Hivatalos? | Nincs adat |
| Használatban van? | Nincs adat |
| | |
| Tájegység | Szerémség |
| Körzet | Szerémségi |
| Község | Szávaszentdemeter |
| Rang | Falu |
| Terület | 39,1 km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 22231 |
| Körzethívószám | 022 |
| | |
A térképen:
 Térkép betöltése… | |
Csalma vagy Csála (szerbül Чалма / Čalma, németül Tschalma) a Szerémségben fekszik, Szávaszentdemeter községben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1891-ben 1800 horvát-szerb, német és magyar (197) lakos
- 1931-be 893 szerb és 633 német lakosa volt
- 1991-ben 1776 lakosából 1697 szerb, 44 jugo.[1]
- 2002-ben 1675 lakosból 1634 szerb[1]
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve törökül turbánt jelent. Elnevezése a római időkből eredhet: a településtől 2 km-re észak-keletre állt egy Csala nevű település, s valószínűleg innen örökölte meg.
[szerkesztés] Története
Területén őskori és római kori leleteket találtak. A feltárt tárgyak között szerepelt egy ólomlemez Mitras napistenhez kötődő motívumokkal (Budapesten őrzik).
1189-ben a 3. keresztes hadjárat idején Vicum S. Georgi néven szerepel itt település. Első írásos említése 1351-ből származik Poss. Chala néven.[2] A török időket szerencsésen átvészelte. A XVII.-XVIII. században a határőrvidék része. 1730-ban Pagus néven szerepel Szerém vármegye térképén. Ekkor 90 háza és 5 papja volt, akiket Karlócára küldtek tanulni, mivel írástudatlanok voltak. Később Csalma sánc néven szerepelt.
1756-ban 70 házat tartanak számon. A XVIII. század közepén a Jankovich család birtoka – ebből az időből maradt fenn a falu címere. 1766-ban fölépült Szent György temploma. 1791-ben 73 főt telepítenek be Szerbiából, így 114 házban 658 lakosa volt. Később németek is érkeznek.
1918-ig Szerém vm. Mitrovicai járásához tartozott. A II. világháború végén a szerb csapatok kiűzték a falu lakosságának felét kitevő német lakosságot, helyükre Bajna Luka környéki szerbek érkeztek.
[szerkesztés] Forrás
- A Pallas Nagy Lexikona. Budapest, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., 1893.-1897.
- ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet – Magyar Tudományos Akadémia
- ^ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. kötet, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1894.
| ||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||
