Bulkeszi

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról

Bulkeszi (szerbül Маглић / Maglić vagy Bački Maglić, németül Bulkes vagy Pfalzweiler) vagy másnéven Bulkesz, a Vajdaság Dél-Bácskai körzetében helyezkedik el Petrőc községben, Petrőctől nyugatra, Palánkától észak-keletre Szilbács és Kölpény alatt.

Tartalomjegyzék 1 Népessége 2 Nevének eredete 3 Története 3.1 14.–16.-század 3.2 18.–19. század 3.3 20. század 4 Történelmi települések 4.1 Baka 4.2 Békatorok 4.3 Csimor 5 Forrás

[szerkesztés] Népessége

• 1900: 3042 lakos, anyanyelv szerint 54 magyar, 2899 német, 73 szlovák, 12 román
• 1948.: 8 lakos
• 1953.: 1157
• 1961.: 2180
• 1971.: 2226
• 1981.: 2571
• 1991-ben 2732 lakosából 2324 szerb, 180 jugo., 101 szlovák, 18 magyar, 2 német^[1]
• 2002-ben 2695 lakosából 2426 szerb, 101 szlovák, 16 magyar, 2 német^[1]

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a magyar Kezy névből származik.

[szerkesztés] Története

Bácska egyik legrégebbi magyar helysége, melyet a XIII. század közepén alapítottak a falu valamikori birtokosai, a Fráter család oklevelei szerint.
A család ősei bácsi várjobbágyok voltak, s ezek között a legrégibb aki ismert Marczel volt. Neki két fiát, Kelement és Mártont, V. István magyar király 1263-ban a neki tett hűséges szolgálataikért azzal jutalmazta, hogy bizonyos Kezy nevű földet adományozott nekik örökségi joggal és őket 1265-ben nemességre emelte. E föld, mint az oklevél mondja, nyolc falu számára is elegendő területtel bírt. Szomszédja nyugatról Szt. Jakab és Zyh Bach (a mai Szilbács).
István király felkérte a kői káptalant hogy e földterület határait állapítsa meg. A káptalan, egy állítólag 1276-ban kelt jelentésében számol be eljárásáról. Ebből kiderült, hogy a nyolc falu csakugyan fennállott e területen, és ezek névszerint: Szt.-Iván-Keszi, Boldogasszony-Keszi, Sávoly-Keszi vagy Boulkezy, Keresztényteleke, Egres, Szt.-Péter, Kastélyteleke és Matyuka-Kürt. E nyolc faluból most csak Szt.-Péter van meg Petrőc néven, és megmaradt még Sávoly-Keszi neve is, bár megváltozott alakban; Bulkeszi lett.

Az egész földterületet amelyet a bácsi várispánságtól a családnak adományoztak Keszi-nek neveztek, de a nyolc falu külön birtokosától kapta megkülönböztető nevét; így az a Keszi nevű falu, a mely Sávolynak jutott, Sávoly-Keszi vagy pedig Boulkeszi nevet kapott. Később Sávoly-Kesziből Volykeszi, Bolykeszi, Boulkeszi, Bulkesz alakok lettek.^[2]

[szerkesztés] 14.–16.-század

1311-ben a bácsi káptalan oklevelében Bukkescy néven említi a települést. A XV. század elején Bulkesz a Garaiaké volt. 1430-ban megerősíti Zsigmond király Garai Miklós végrendelkezését, mely szerint nejének és fiainak többi között Belkezi és Kis-Kezit adja. 1464-ben Bwkezi Garai Jóbé volt, s ebből világos, hogy e két utolsó névalakban is csak Bulkesz rejlik. Régi nevén is megemlítik még 1559-ben, mikor Ferdinánd király a gyulai várkapitánynak meghagyja, hogy az idők zavarában e várhoz foglalt több helységet törvényes uraiknak, Keszi Lőrincznek és Szoláth Miklósnak és Mátyásnak visszaadja. A többi között felsorolják Savolkeszy másképen Bewkeszy települést is.

Bulkeszt a török defterek is említik a bácsi nahijében 1554-ben két, 1570. körül három és 1590-ben hét adózó házzal.

[szerkesztés] 18.–19. század

A török hódoltság után királyi kincstári puszta lett, de 1723-ban a közeli palánkai határőrvidéki milicia foglalta le a maga számára. 1717-ben itt teleltették a sereg élelmezésére szolgáló szarvasmarhát. Neve 1717. és 1737-ben Bulkessa alakban jelenik meg. 1728-ban már benépesített puszta volt és 1740. körül Vulkesfalu pusztának nevezték.

A határőrvidék megszüntetése után 1745-ben újra a királyi kincstárhoz került vissza és 1786-ban baden-württenbergi evangélikus németekkel telepítették be – 1100 ember, 230 házban – akik a következő évben egyházukat is megszervezték.
A falu lakossága az 1789-iki lázbetegség következtében felére fogyatkozott, és sokan Hajdusiczára, Ókérre és Óverbászra költöztek át.

1812-ben parókia épült. 1717-ig csak ideiglenes imaház volt; ekkor kezdtek új templomot emelni amit 1820-ban szenteltek föl. 1846-ban már két iskola volt Bulkeszen két tanítóval. Ezekben az időkben gyakran bukkantak itt a földmunkálatok közben ősi sírokra, urnákra és római pénzekre, sőt 1890. év elején két feliratos téglát is találtak.

[szerkesztés] 20. század

1945-ben a németeket a járeki haláltáborba hurcolták, majd a túlélőket kitelepítették Németországba. Még ebben az évben 4650 görög emigráns települt a faluba, de 1948-ra többségük visszatért Görögországba. A következő betelepítési hullám 1948. és 1953. között történt, ekkor a Maglić hegységből boszniai szerbek érkeztek, akik máig a település lakosságának a nagy részét képezik.

1949-ben a települést a hegység után Maglić-ra nevezték.

[szerkesztés] Történelmi települések

[szerkesztés] Baka

Bulkeszi község közelében már a XIV. század elején egyházas hely volt Baka. Nagyobb birtoka volt itt 1323-ban Doroszlai Pálnak, aki a helybeli nemesekkel egyezséget kötött a birtokviszony rendezése végett. A falut 1395-ben Bakamonostor néven említi egy oklevél. 1428-ban a Garaiak kezére került egy része. A mohácsi vész után is nyomát találjuk a falunak; a háborús zavarok idején, más községekkel együtt, a gyulai vár birtokai közé került, de 1559-ben királyi rendeletre ez alól felmentették és visszaadatott törvényes birtokosainak. A török defterek 1590-ben a bácsi nahijébe említik.

[szerkesztés] Békatorok

Szintén a bulkeszi határban, Petrőc felé volt Békatorok község. Egy 1430. évi följegyzés a Garaiak birtokaként említi akik zálogjogon szerezték meg. Garai Miklós nádor a feleségének engedte át e birtokot, de a fiainak 1432. évi osztozkodásakor azok kezén találjuk. Későbbi sorsáról nincsenek adatok.

[szerkesztés] Csimor

Az eltűnt Csimor nevű falu is e tájon fekhetett. 1373–75-ben Chyomor a Csimori Bársony családé. E község több nemes család nevében szerepelt 1461-től 1504-ig. A Kövér és a Nagy családoknak is ez az előnevük szerepel 1486-ban és 1480-ban.

[szerkesztés] Forrás

• (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bács-Bodrog vármegye. I.-II. kötet, Budapest, Apolló Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1909.
• Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine. Újvidék, 1996.

A Vajdaság Autonóm Tartomány közigazgatása Városok Újvidék (Újvidék • Pétervárad) • Pancsova • Zombor • Szávaszentdemeter • Szabadka • Nagybecskerek Dél-Bácskai körzet Bács • Belcsény • Karlóca • Óbecse • Palánka • Petrőc • Szenttamás • Temerin • Titel • Újvidék • Verbász • Zsablya Dél-Bánsági körzet Alibunár • Antalfalva • Fehértemplom • Kevevára • Ópáva • Pancsova • Versec • Zichyfalva Észak-Bácskai körzet Kishegyes • Szabadka • Topolya Észak-Bánsági körzet Ada • Csóka • Magyarkanizsa Nagykikinda • Törökkanizsa • Zenta Közép-Bánsági körzet Bégaszentgyörgy • Magyarcsernye • Nagybecskerek • Szécsány • Törökbecse Nyugat-Bácskai körzet Apatin • Hódság • Kúla • Zombor Szerémségi körzet Ingyia • Ópázova • Pecsince Ruma • Sid • Szávaszentdemeter • Ürög

A magyar népesség helyzete a Vajdaságban Abszolút és relatív többségű magyar települések (2002) Szabadka község Szabadka • Palics • Hajdújárás • Bácsszőlős • Ludas • Csantavér • Zentaörs • Kelebia Topolya község Topolya • Bajsa • Pacsér • Bácskossuthfalva • Bogaras • Völgypart • Brazília • Gunaras • Kavilló • Pobeda • Zentagunaras • Zobnatica Kishegyes község Kishegyes • Bácsfeketehegy Magyarkanizsa község Magyarkanizsa • Adorján • Völgyes • Horgos • Kispiac • Kishomok • Martonos • Újfalu • Orom • Tóthfalu • Oromhegyes • Ilonafalu Zenta község Zenta • Felsőhegy • Bogaras • Tornyos • Kevi Ada község Ada • Mohol • Törökfalu • Völgypart • Valkaisor Óbecse község Óbecse • Bácsföldvár • Péterréve • Mileševo Csóka község Csóka • Padé • Hódegyháza • Kanizsamonostor • Egyházaskér • Feketetó Nagykikinda község Szaján Magyarcsernye község Magyarcsernye • Tóba Bégaszentgyörgy község Torda • Tamásfalva • Magyarittabé Nagybecskerek község Magyarszentmihály • Lukácsfalva Szécsány község Káptalanfalva Antalfalva község Torontálvásárhely Zichyfalva község Ürményháza Versec község Fejértelep Fehértemplom község Udvarszállás Kevevára község Székelykeve • Emánueltelep Pancsova község Sándoregyháza Ürög község Satrinca • Dobradó Hódság község Gombos Zombor község Doroszló • Bácsgyulafalva • Bezdán • Nemesmilitics Apatin község Kupuszina • Szilágyi Törökkanizsa község Magyarmajdány • Rábé 5000 magyar lakosnál nagyobb községek (2002) 20.000 < Szabadka község (57.092 - 38,47%) • Magyarkanizsa község (23.802 - 86,52%) • Topolya község (22.543 - 58,94%) • Zenta község (20.587 - 80,51%) • Óbecse község (20.048 - 48,83%) 10.000 < Újvidék község (15.687 - 5,24%) • Ada község (14.558 - 76,64%) • Nagybecskerek község (14.211 - 10,76%) • Zombor község (12.386 - 12,73%) 5000 < Nagykikinda község (8607 - 12,84%) • Temerin község (8341 - 29,49%) • Kishegyes község (7546 - 55,92%) • Csóka község (7133 - 51,56%) • Törökbecse község (5177 - 19,22%) Újvidék, Nagybecskerek, Zombor, Kikinda, Temerin és Törökbecse községekben a magyarok főként a községi központokban élnek. 20% fölötti magyar lakosságú települések Lásd: 20% fölötti magyar lakosságú települések a Vajdaságban 10%-20% közötti magyar lakosságú települések Lásd: 10%-20% közötti magyar lakosságú települések a Vajdaságban

A Dél-Bácskai körzet közigazgatása Bács község Bács • Bácsújfalu (Szelencse) • Bácsújlak • Bogyán • Palona • Vajszka Belcsény község Bánostor • Belcsény (Beocsin) • Cserög • Dombó (Rakovác) • Garáb • Lug • Sviloš • Szuszek Karlóca község Karlóca Óbecse község Bácsföldvár • Csikériapuszta • Kutaspuszta (Mileševo) • Drea1 • Óbecse • Pecesor1 • Péterréve Palánka község Bácstóváros • Bélamajor • Boróc • Dunabökény • Dunacséb • Füzegy • Nyest • Palánka • Parrag • Pincéd • Szépliget • Szilbács • Úrszentiván • Wekerlefalva Petrőc község Bulkeszi • Dunagálos • Kölpény • Petrőc Szenttamás község Nádalja • Szenttamás • Turja Temerin község Szőreg • Temerin • Tiszaistvánfalva (Járek) Titel község Dunagárdony • Mozsor • Sajkáslak • Sajkásszentiván • Titel • Tündéres Újvidék község2 Begecs • Csenej • Futak • Kabol • Káty • Kiszács • Piros • Stepanovićevo (Máriamajor) • Tiszakálmánfalva (Budiszava) • Újvidék • Veternik Pétervárad község2 Bakolc (Bukovác) • Kamenica (Kamanc) • Ledince • Óledince • Pétervárad Verbász község Kiskér • Kucora • Ókér • Péklapuszta • Sóvé • Torzsa • Verbász Zsablya község Boldogasszonyfalva • Csúrog • Sajkásgyörgye • Zsablya 1 Nem önálló települések. 2 Formálisan különálló községek.