Boróc
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Обровац
Obrovac
  
| |
| Hivatalos? | Nincs adat |
| Használatban van? | Nincs adat |
| | |
| Tájegység | Bácska |
| Körzet | Dél-Bácskai |
| Község | Palánka |
| Rang | Falu |
| Terület | 30,0 km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 21423 |
| Körzethívószám | 021 |
| | |
A térképen:
 Térkép betöltése… | |
Boróc (szerbül Обровац / Obrovac, németül Obrowatz vagy Oberndorf) a Vajdaság Dél-Bácskai körzetében fekszik, Palánkától 7 km-re délre.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1900-ban 3105 lakosából 1985 német, 1037 szerb, 38 magyar
- 1991-ben 3242 lakosából 2856 szerb, 155 jugo., 128 cigány, 121 magyar, 2 német[1]
- 2002-ben 3177 lakosából 2870 szerb, 133 cigány, 27 magyar[1]
[szerkesztés] Nevének eredete
Régebbi neve Obrovác. Obrov sáncot vagy árkot jelent. A múlt század elején Bancsa néven szerepelt és Steltzer szerint Nagybancsa Obrovác fölött lehetett.[2]
[szerkesztés] Története
Az 1699-iki vármegyei összeírásban a bácsi járásban fel van sorolva Obrovácz falu 23 gazdával és 109 hold szántófölddel. Az 1715-iki vármegyei adóösszeíráskor a falu az összeírást megtagadta. 1717-ben az újonnan alakult Bodrog vármegyébe kebelezték be. Az 1719. évi adóösszeírásban 20 adózó szerepel.
Az 1760-as években új telepesekkel szaporodott. 1767-ben 16 lakossal újra kezd adózni. Az 1768. évi Kovács-féle kamarai térképen Obrovácz a mostani helyén van feltüntetve, 60 szerb családdal. A falutól nyugatra van Obrova mocsár. A falu alsó végén egy régi erődítmény van körűlárkolva.
1772 július 22-én volt az úrbéri rendezése. 1826-ban a lakosok 46 római katolikus német család kivételével mind szerbek voltak.
A község régi pecsétje 1728-ból való.
Ortodox temploma 1782-ben épült. Római katolikus templomát Szent Ferdinánd püspök tiszteletére szentelték fel. A plébániát 1843-ban alapították a dunabökényi leányegyházból. A templomot 1884-ben építették, 1923-ban lett felújítva, 1937-ben pedig kifestve és belsőleg felújítva. Méretei: hossza 44 m, szélessége 15 m, a hajó belmagassága 14 m, a torony magassága 46 m. Négy harangja van. A legnagyobb 500 kg, a legkisebb 150 kg. Katasztrofális állapotban lévő tornya neogótikus elemeket őriz. Viszonylag erős szerkezetű templom, de a háború alatt súlyos károkat szenvedett. Az anyakönyvet 1844-óta vezetik.
1918-tól az SZHSZ királysághoz csatolják, majd 1941-44 között ismét Magyarország része, végül 1945-tól Jugoszláviához tartozik. 1944 telén a jugoszláv partizánok 34 német, 6 magyar és 2 szerb lakost, köztük nőket, gyerekeket, öregeket kivégeztek. Német lakosságát a II. világháború végén kitelepítették.[3]
[szerkesztés] Képek
A katolikus templom
Az ortodox templom
[szerkesztés] Forrás
- (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bács-Bodrog vármegye. I.-II. kötet, Budapest, Apolló Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1909.
- ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
- ^ Steltzer Frigyes Bács vármegye monográfusa.
- ^ II. In der Batschka (1.) Dokumentation Völkermord der Tito-Partisanen 1944-1948. Österreichische Historiker- und Arbeitsgemeinschaft für Kärnten und Steiermark, Graz, 1990.
| ||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
