Bikács
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Бикач
Bikač
A katolikus templom
| |
| Hivatalos? | Nincs adat |
| Használatban van? | Nincs adat |
| Tájegység | Bánság |
| Körzet | Észak-Bánsági |
| Község | Nagykikinda |
| Rang | Nem önálló település |
| Terület | km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | |
| Körzethívószám | 023 |
| A térképen:
Térkép betöltése… | |
Bikács, régebben Nagybikács (szerbül Бикач / Bikač) Nagykikindától délre fekszik, Basahíd település része.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1900 körül 406 lakosából 239 német, 154 magyar
- 1971-ben 324 lakosa volt
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevét valószínűleg az ősi magyar Bikás, később Bikács nemzetségről kapta.[1]
A középkortól Bikács, de a XIX. század elején megjelenik a Karácsonyfalva/Karátsonyifalva elnevezés is, Karátsonyi Lázár tiszteletére.
[szerkesztés] Története
A középkorban is már Bikács néven említik az oklevelek. A XIV. században a Gyertyánosi Chep és a Bikácsi Chep családok osztozkodtak rajta. 1406-ban Kajándi Pál özvegye Katalin zálogba bírta a Gyertyánosiak itteni birtokrészeit. 1422-ben a Bikácsi családé. 1442-ben a Gyertyánosi Csépi (Csep) család szerepel egyik földesuraként. Az 1440–1450. években egy Bikácsi Gyeke család is szerepel Torontál vármegyében, mely előneve után ítélve, itt szintén birtokos lehetett. 1561–64-ben Kerecsényi László gyulai várnagy és Olcsárovics Demeter kapitány voltak a földesurai.
A török hódoltság alatt elpusztult, de az 1761. évi térkép szerint már ismét lakott hely volt.
1804-ben Karátsonyi Lázár 40 magyar családot telepített ide. Tiszteletére a közhasználatban Karátsonyifalvának is nevezték. 1816-ban árvíz pusztított a helységben.
Karátsonyi Lázár az 1817–18. években ismét benépesítette 60 magyar és német családdal. 1838-ban Karátsonyi Lajos volt a helység földesura, később pedig Karátsonyi Guidó. A lakosok egyrésze 1891-ben Felsőmuzslyára költözött.
[szerkesztés] Képek
[szerkesztés] Forrás
- (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1912.
- Brane Marijanović: et al. Kikinda: istorija, kultura, sela, privreda, sport, turizam. Novi Sad, Prometej, 2002.
- Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine. Novi Sad, 1996.
- ^ Wertner Mór: A magyar nemzetségek a XVI. sz. közepéig. I. 102., 323. oldal. Temesvár, 1891.
| ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||

