Belcsény

Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról

Belcsény vagy Beocsin
Беочин
Beočin

Hivatalos?
Használatban van?
Tájegység	Szerémség[1]
Körzet	Dél-Bácskai
Község	Belcsény
Rang	Község
Terület	35,6 km²
Népesség Összesen (2002)	8058 fő
Irányítószám	21300
Körzethívószám	021
A térképen: Térkép betöltése…

Belcsény vagy másnéven Beocsin (szerbül Беочин / Beočin) a Vajdaság Dél-Bácskai körzetében, a Duna jobb partján, a Tarcal-hegység völgyében fekszik. Földrajzilag a Szerémséghez tartozik, közigazgatásilag azonban a Dél-Bácskai körzethez.

[szerkesztés] Népessége

• 1891-ben 1622 horvát és szerb lakos
• 1961: 5145
• 1971: 6563
• 1981: 7298
• 1991-ben 7873 lakosából 3962 szerb, 1613 jugo., 755 cigány, 619 horvát, 209 magyar^[1]
• 2002-ben 8058 lakosából 4695 szerb, 1019 cigány, 693 jugo., 507 horvát, 182 magyar^[1]

[szerkesztés] Története

Első írásos említése 1702-ből való, ekkor a helységben kis pincészetek működtek. A közelben épült ortodox monostor azonban már török források szerint 1566/67-ben említik.

A Tarcalt övező márgarétegnek köszönhetően a XIX. században jelentős cementipar települt meg itt. A mai is működő gyárat 1839-ben alapították, s a század végére több gyárban is folyt a termelés, úgy mint a Csik-féle cementgyár, és a Redlich, Ohrenstein és Spitzer-féle gyár. A cementre kitűnően alkalmas márgát legelőször Clark használta a budapesti Lánchíd építésénél.

Alpár Igánc több épületet is tervezett Belcsényben:^[2]

• Ohrenstein –nyaraló, 1900.
• Tisztviselőház, 1905.
• Spitzer-villa átalakítása, 1900.

A településen Steindl Imre is tervezett egy kastélyt (Spicer-kastély), mely 1997 óta állami védelem alatt áll, ennek ellenére romokban hever.

Ma Belcsény a Szerémség egyik gazdasági központja, köszönhetően fejlett iparának.

[szerkesztés] Képek

• 

  Az ortodox templom

• 

  A Spicer-kastély

• 
• 
• 
• 

[szerkesztés] Forrás, lábjegyzet

• Miloš Lukić: Putevima slobode – naselja opštine Beočin u ratu i revoluciji. Újvidék, 1987.
• Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine. Újvidék, 1996.
• A Pallas Nagy Lexikona. Budapest, Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., 1893.-1897.

A Vajdaság Autonóm Tartomány közigazgatása Városok Újvidék (Újvidék • Pétervárad) • Pancsova • Zombor • Szávaszentdemeter • Szabadka • Nagybecskerek Dél-Bácskai körzet Bács • Belcsény • Karlóca • Óbecse • Palánka • Petrőc • Szenttamás • Temerin • Titel • Újvidék • Verbász • Zsablya Dél-Bánsági körzet Alibunár • Antalfalva • Fehértemplom • Kevevára • Ópáva • Pancsova • Versec • Zichyfalva Észak-Bácskai körzet Kishegyes • Szabadka • Topolya Észak-Bánsági körzet Ada • Csóka • Magyarkanizsa Nagykikinda • Törökkanizsa • Zenta Közép-Bánsági körzet Bégaszentgyörgy • Magyarcsernye • Nagybecskerek • Szécsány • Törökbecse Nyugat-Bácskai körzet Apatin • Hódság • Kúla • Zombor Szerémségi körzet Ingyia • Ópázova • Pecsince Ruma • Sid • Szávaszentdemeter • Ürög

A Dél-Bácskai körzet közigazgatása Bács község Bács • Bácsújfalu (Szelencse) • Bácsújlak • Bogyán • Palona • Vajszka Belcsény község Bánostor • Belcsény (Beocsin) • Cserög • Dombó (Rakovác) • Garáb • Lug • Sviloš • Szuszek Karlóca község Karlóca Óbecse község Bácsföldvár • Csikériapuszta • Kutaspuszta (Mileševo) • Drea1 • Óbecse • Pecesor1 • Péterréve Palánka község Bácstóváros • Bélamajor • Boróc • Dunabökény • Dunacséb • Füzegy • Nyest • Palánka • Parrag • Pincéd • Szépliget • Szilbács • Úrszentiván • Wekerlefalva Petrőc község Bulkeszi • Dunagálos • Kölpény • Petrőc Szenttamás község Nádalja • Szenttamás • Turja Temerin község Szőreg • Temerin • Tiszaistvánfalva (Járek) Titel község Dunagárdony • Mozsor • Sajkáslak • Sajkásszentiván • Titel • Tündéres Újvidék község2 Begecs • Csenej • Futak • Kabol • Káty • Kiszács • Piros • Stepanovićevo (Máriamajor) • Tiszakálmánfalva (Budiszava) • Újvidék • Veternik Pétervárad község2 Bakolc (Bukovác) • Kamenica (Kamanc) • Ledince • Óledince • Pétervárad Verbász község Kiskér • Kucora • Ókér • Péklapuszta • Sóvé • Torzsa • Verbász Zsablya község Boldogasszonyfalva • Csúrog • Sajkásgyörgye • Zsablya 1 Nem önálló települések. 2 Formálisan különálló községek.