Banatsko Karađorđevo
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Банатско Карађорђево
Banatsko Karađorđevo
  
| |
| Hivatalos? | 
|
| Használatban van? |
|
| | |
| Tájegység | Bánság |
| Körzet | Közép-Bánsági |
| Község | Bégaszentgyörgy |
| Rang | Falu |
| Terület | 59,1 km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 23216 |
| Körzethívószám | 023 |
| | |
A térképen:
 Térkép betöltése… | |
Banatsko Karađorđevo (szerbül Банатско Карађорђево / Banatsko Karađorđevo) a Vajdaság Közép-Bánsági körzetében fekszik, Bégaszentgyörgytől közúton 14,8 km-re délre.
A település a XX. elején, a Csősztelekhez tartozó[1] Pálmajor birtokon jött lére.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1948: 4382
- 1953: 4370
- 1961: 3852
- 1971: 3353
- 1981: 2855
- 1991-ben 2575 lakosából 2369 szerb, 93 jugo., 60 montenegrói, 12 magyar[2]
- 2002-ben 2508 lakosából 2398 szerb, 18 montenegrói, 18 magyar[2]
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevét I. Karađorđevity Sándor jugoszláv király tiszteletére kapta.
[szerkesztés] Története
A település egyike a legfiatalabb falvaknak a Vajdaságban. 1920-ban kezdték építeni a Csősztelekhez tartozó[1] Csekonics birtokon, mintegy 550 kataszteri hold területen, első világháborús veteránok számára. Elsősorban a szaloniki fronton harcoló önkénteseket (kb 67%) telepítettek ide. Legtöbben Likából, Boszniából, Montenegróból és Banijából érkeztek.
1925 január 15-én különálló település lett.
A helyi vadásztársaság 1923 március 24 alakult. A II. világháború alatt 279 lakos vesztette életét.
[szerkesztés] Forrás
- Milan, Micić: Iskušenje-živeti u koloniji. Banatsko Karađorđevo, 2008.
- ^ a b (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1912.
- ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
| ||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||
