Béreg
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Бачки Брег
Bački Breg
  
| |
| Hivatalos? | Nincs adat |
| Használatban van? | Nincs adat |
| | |
| Tájegység | Bácska |
| Körzet | Nyugat-Bácskai |
| Község | Zombor |
| Rang | Falu |
| Terület | 31,8 km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 25275 |
| Körzethívószám | 025 |
| | |
A térképen:
 Térkép betöltése… | |
Béreg (szerbül Бачки Брег / Bački Breg, horvátul Bereg) a Vajdaság Észak-Bácskai körzetében, Zombor községben fekszik, közel a magyar és a horvát határhoz, Magyarország felé határátkelővel rendelkezik. Nyugatról a Dunához kapcsolódó mesterséges csatornarendszer, keletről pedig a Kígyós-ér határolja. A település a bácskai sokácok egyik központja.[1]
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1900-ban 2824 lakosából 2017 dalmát (sokác), 591 német, 209 magyar, 7 szerb
- 1948: 2244 lakos
- 1953: 2218 lakos
- 1961: 2045 lakos
- 1971: 2006 lakos
- 1981: 1770 lakos
- 1991-ben 1585 lakosából 741 horvát, 441 jugo., 153 szerb, 27 magyar[2]
- 2002-ben 1388 lakosából 738 horvát, 344 szerb, 67 jugoszláv, 34 magyar[2]
[szerkesztés] Nevének eredete
A település neve az ószláv bereg (part) szóból származik.
[szerkesztés] Története
Első írásos említése 1319-ben történt, mikor Becsei Imre Bud Péternek Bereg nevű földjét megvette, de használatba vételét Treutel emberei megakadályozták.
Béreg mint nemesi előnév is előfordul a XIV. és XV. században. Így 1464-ben a Török s a Csákán család előneve.
Csánki 1472-ben kelt oklevél alapján e falu nevét Beryeg és Byryeg alakban említi;[3] ekkor birtokos itt a Geszti család. A XV. században birtokos benne a Szekcsői Herczeg család is. 1579-ben Czobor Imrének a török hódoltsági területen lévő Bodrog vármegyei birtokai között Jánosi és Szántó mellett Beregdi van felsorolva.
A török hódítás után elnéptelenedett falut 1620-ban a Horvátországi Klissza vidékéről származó katolikus szerbekkel telepítették be. Bács vármegye első 1699. évi összeírásában a bajai járásba tartozó Béreg falu tizenegy gazdával szerepel. Neve az 1702-iki összeírásban is szerepel. Marsigli térképén Berek néven Hercegszántó alatt van feltüntetve. 1714-ben Beregh faluban van egy bíró alatt tizenkét családot alkotó, tizenhat adófizető polgár, kik mind szerb nevűek. 1708-ban és 1737-ben kolera- illetve pestisjárvány támadta meg a falut.
A Czobor-féle összeírásban 1724-ben Béreg falunak van szőleje is, de bora igen rossz és kaszálóját a Duna árvize rongálja; földesurának 160 frt bért fizet.
1763-iki jelentésében Cothmann Antal azt írja, hogy Béreg kincstári falutól a bérben tartott Mironith pusztát el kell venni, mert ezt egészen bozóttal és cserjékkel engedték benőni. Béregen akkor sokácok laktak s földesura a kir. kamara volt.
A parókiát 1757-ben szervezték, Mihály arkangyalról címzett temploma 1740-ben épült; idővel összedőlt s 1786-ban megújították.[4]
A XVIII. században magyar és német telepesek érkeztek, kik beköltözésével megkezdődött a mocsarak nagy részének lecsapolása, amivel a település mezőgazdasága fordulópontot vett. 1904-ben nagy tűzvész okozott sok kárt.
[szerkesztés] A plébánia története
1526 előtt Bereg néven plébánia volt. Templomának romjai 1733-ban még fennálltak. Plébánosát 1503-ban említik, amely évben Laskó Miklós kiküldött szentszéki vizsgálóbíró János nagy-zondi plébános peres ügyében megidézi a beregi plébánost. A lelkészkedést a török idő alatt a ferenciek végezték. Ibrissimovics püspök 1649-ik évi bérmálása alkalmával a béregi bunyevácok Hercegszántón bérmálkoztak. Istentisztelet helyéül még 1740-ben vesszőből font és sárral betapasztott épület szolgált. Első kis templomát 1740-től 1743-ig a hívek építették; ez összedőlvén, 1786-ban a kincstár mint kegyúr 33×14 m térfogattal mostani templomát építette.
1733-tól 1757-ig Hercegszátnó filiálisa. Plébániáját 1757-ben szervezték Kolluth filiálissal, 1800-ig azonban csak mint adminisztratúrát töltötték be.
Anyakönyvei 1770-től vannak meg. A hívek száma 1781-ben 1189, 1908-ban 2800.
[szerkesztés] Forrás
- (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bács-Bodrog vármegye. I.-II. kötet, Budapest, Apolló Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1909.
- Slobodan Ćurčić: Broj stanovnika Vojvodine, Novi Sad, 1996.
- ^ Sokacbab.eu
- ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet – Magyar Tudományos Akadémia
- ^ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. kötet, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1894.
- ^ Magyar Katolikus Lexikon
| ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
