Bácstóváros
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Товаришево
Tovariševo
  
| |
| Hivatalos? | Nincs adat |
| Használatban van? | Nincs adat |
| | |
| Tájegység | Bácska |
| Körzet | Dél-Bácskai |
| Község | Palánka |
| Rang | Falu |
| Terület | 56,4 km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 21424 |
| Körzethívószám | 021 |
| | |
A térképen:
 Térkép betöltése… | |
Bácstóváros (szerbül Товаришево / Tovariševo, németül Tovarisch) a Vajdaság Dél-Bácskai körzetében fekszik Palánka községben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1900-ban 3918 lakosából 2577 szerb, 1045 német, 99 tót, 90 magyar
- 1991-ben 3043 lakosából 2519 szerb, 180 cigány, 172 jugo., 54 magyar, 45 szlovák[1]
- 2002-ben 3102 lakosából 2583 szerb, 278 cigány, 51 jugo., 40 magyar, 37 szlovák[1]
[szerkesztés] Nevének eredete
Neve a szláv tovar szóból ered, mely vagyont, kincset jelent.
[szerkesztés] Története
Bács vármegye első, 1699. évi összeírásában nem említik. Először 1715-ben fordul elő szerb faluként, tizenöt adófizetővel. Ekkor a falu első embere Mirčeta Korpolar (Kaplar) volt.[2] 1717-ben Tovarisova néven nem az újonnan alakuló Bodrog, hanem Bács vármegyéhez került.
Az 1768. évi kamarai térkép 78 szerb családdal a mai helyén tünteti fel Tovarisovát. Határában, Szelencse alatt van Nagybancsa puszta. 1772-ben úrbéri rendezést kapott és Nagybancsa és Golodobra pusztákat úrbérileg határához csatolták. A község telepítése is ebben az időben történhetett németekkel. Az ortodox egyház anyakönyvét 1788 óta vezetik s már ebben az évben kb. 900–1000 lélek lehetett a községben.
1753-ban alapították a szerb, - 1788-ban állandó épületbe költözött - 1853-ban pedig a katolikus iskolát. 1785-ben épült ortodox temploma, de a községnek 1868 óta római katolikus parókiája és 1882 óta temploma is van, melyet Borromei Szent Károly tiszteletére szenteltek fel.[3]
Az I. világháború végén az SZHSZ királysághoz került. A faluba 1924-ben vezették be a villamos áramot.[4]
1941-45-ig ismét Magyarországhoz tartozott, majd Jugoszláviához. A II. világháború végén német lakosságát deportálták, helyükbe boszniai szerb telepesek érkeztek.
[szerkesztés] Pecsétje
A településnek 1742-ben használt pecsétje élével felfelé fordított szántóvasat mutat, fölötte csillagok között kereszt s ennek két oldalán e szerb betűk: „C. T.” 1744-ben más vésetű pecsétet találunk, melyen ferdén álló szántóvas fölött C. T. betűk láthatók. Ezután az 1770-es években a szántóvas fölött korona van s e fölött: „C. T.”. A XIX. század első felében is e jelvények vannak: korona, szántóvas és búzakalászok. Az egészet körűlveszi: „Sigill. Poonis. Tovarisova”.
[szerkesztés] Képek
Az ortodox templom
Parasztbarokk ház
[szerkesztés] Forrás
- (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bács-Bodrog vármegye. I.-II. kötet, Budapest, Apolló Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, 1909.
- ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
- ^ Arhiv Vojvodine, Fond Bačko-Bodroške županije
- ^ Magyar Katolikus Lexikon
- ^ Miloš D. Radojčin: „Tovariševo-iz istorije sela i stanovništva“
| ||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
