Andrásmező
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Томиславци
Tomislavci
| |
| Hivatalos? | Nincs adat |
| Használatban van? | Nincs adat |
 | |
| Tájegység | Bácska |
| Körzet | Észak-Bácskai |
| Község | Topolya |
| Rang | Falu |
| Terület | 75,7[1] km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 24344 |
| Körzethívószám | 024 |
| | |
A térképen:
 Térkép betöltése… | |
Andrásmező (szerbül Томиславци / Tomislavci) Topolyától 7 km-re keletre fekszik a Bajmokra vezető út mellet.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1953-ban 801 lakos
- 1961-ben 1192 lakos
- 1981-ben 824 lakos
- 1991-ben 629 lakosából 595 szerb, 9 magyar[1]
- 2002-ben 696 lakosából 657 szerb, 15 magyar[1]
[szerkesztés] Nevének eredete
Magyarul régebben Andrásvára néven is előfordult, később Andrásmező, Bácsandrásmező.
A falu szerb nevét Tomislav Karađorđević hercegről kapta, így lett Tomislavci. A második világháború után, 1947-ben a település neve Oreškovićevo lett – Marko Orešković partizán néphősről elnevezve. 1955-ben ez a név Orešković formára változik, mely 2003. június 2.-ig marad, amikor a második lakossági népszavazással visszaállították a Tomislavci elnevezést.
[szerkesztés] Történelme
A falu Luka Vojnić tőkés nagybirtoka helyén fejlődött ki, mely birtokot az első világháború utáni agrárreform feloszlatta. Az új település első házai 1921-ben épültek, amikor Likából megérkeztek a telepes családok. A falu a kiterjedt legelő szélén fekszik, jellemző, hogy a mai napig is a legelőt szarvasmarhák legeltetésére használják.
A második világháború alatt 125 bukovinai székely telepes érkezett a faluba, akiket a háború végén kitelepítettek.[2]
A hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján sok család érkezett Sanski Most környékéről. A kilencvenes évek közepén, a Lika és Sanski Most környékén dúló háborúk folyamán Andrásmező több mint 300 menekült személyt fogadott be az említett vidékekről. Sokan ezek közül az itt maradás mellett döntöttek.
[szerkesztés] Forrás, lábjegyzet
- ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
- ^ Sebestyén Ádám: A bukovinai székelység tegnap és ma. 132. o. Szekszárd, Tolna megyei Könyvtár, 1989. ISBN 96 301 941 04
| ||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||
