Ürög
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Ириг
Irig
| Az ortodox templom | |
| Hivatalos? | |
| Használatban van? | |
| Tájegység | Szerémség |
| Körzet | Szerémségi |
| Község | Ürög |
| Rang | Község |
| Terület | 64,2 km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 22406 |
| Körzethívószám | 022 |
| A térképen:
Térkép betöltése… | |
Ürög (szerbül Ириг / Irig) az Újvidék-Belgrád műút kétoldalán fekvő település a Tarcal völgyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1991-ben 4414 lakosból 3235 szerb, 450 jugo., 429 magyar, 144 horvát[1]
- 2002-ben 4848 lakos, 3900 szerb, 360 magyar, 78 horvát[1]
[szerkesztés] Nevének eredete
Ürög falu neve és a régi Irüg (Ireg) helynév a magyar ireg, üreg, ürög – gödör, barlang főnévből keletkezhetett.
[szerkesztés] Története
1497-ben Ireg néven említik (Wok Golachowigh castellanus castri Iregh) a Kelpényi vagy Kölpényi György és János rác despoták kezén találjuk.[2] Ilyen nevű falu, vagy épen város szintén állhatott itt, bár ekkor nem is említik. A török megszállás idején a lakosság tömegesen elmenekült, északra húzódott, vagy a szörnyű pestisjárvány tizedelte meg. Az ősi oklevelekben emlegetett helyek, köztük Ürög is elnéptelenedtek.[3]
A település magyarjainak egy része a Kertész nevű részben lakik. Földművelés, kertészkedés, szőlőművelés a főfoglalkozásuk. Mivel többször van szükség a köznapi életben a horvát nyelvtudásra, ez érződik magyar beszédükön.[3]
[szerkesztés] Forrás
- ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
- ^ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. II. kötet, Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1894.
- ^ a b Bori Imre: Ezredéve itt. Újvidék, Forum Könyvkiadó, 2004.
| ||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||
