Ópáva
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Опово
Opovo
  
| |
| Hivatalos? | Nincs adat |
| Használatban van? | Nincs adat |
| | |
| Tájegység | Bánság |
| Körzet | Dél-Bánsági |
| Község | Ópáva |
| Rang | Falu |
| Terület | 48,6 km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | 26204 |
| Körzethívószám | 013 |
| | |
A térképen:
 Térkép betöltése… | |
Ópáva (szerbül Опово / Opovo, németül Oppowa) a Vajdaság Dél-Bánsági körzetében fekszik a Temes folyó mellet.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1910-ben 4288 lakosából 3409 szerb, 406 német, 109 magyar
- 1991-ben 4777 lakosából 3732 szerb, 452 horvát, 393 jugo., 34 magyar[1]
- 2002-ben 4693 lakosából 3477 szerb, 271 horvát, 155 jugo., 28 magyar[1]
[szerkesztés] Nevének eredete
A XX. század elejéig Oppova.
[szerkesztés] Története
A szerbek már 1672 és 1690 között idetelepültek. Az 1717. évi összeírás alkalmával a pancsovai kerülethez tartozik három lakott házzal. A Mercy-féle térképen is a részben lakott helyek között szerepel.
1769-ben két részre oszlott: Zsélyci és Kaljuga, mely utóbbi helyen a németek és magyarok telepedtek le.
1767-től a német-bánsági Határőrvidékhez tartozott és a 12. számú német-bánsági határőrezred egyik századának székhelye lett. Az 1788. évi török hadjárat alatt, Ali bég visszaszorította báró Lilien tábornokot, aki október 17-én Oppováig vonult vissza. Ez év október 25-én József császár a községen át utazott Zimonyba. Ez időben épült az Eugén-töltés, melyet hadi szempontból ismét kiépítettek s 1905-ben már a helyszini szemlét is megtartották.
1789-ben németek, 1810-ben horvátok telepedtek le.
Az első római katolikus templom fából 1766-ban, az ortodox pedig 1770-ben épült. A katolikus templom 1814-ben leégett s 1826-ban építették föl.
A községbeli úrilakot özvegy Manojlovics Ilona 1906-ban építtette.
1863-ban kolerajárvány lépett fel a községben, az 1874–75, 1888, 1895 és 1897. években pedig az árvizektől szenvedett sokat. A kincstári réti pusztákon a XIX. század közepén községek épültek, de az árvizek valamennyit elsöpörték.
[szerkesztés] Érdekesség
A custozzai csatában (1848 júilusa) Mojsza Milos opávai születésű szakaszvezető az ellenség zászlóvivőjét lelőtte, a zászlót és revolverét elvette. A tárgyak a hős 1885-ben történt halála után a bécsi hadi múzeumba kerültek.
[szerkesztés] Forrás
- (Szerk.:) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Torontál vármegye. Budapest, Országos Monografiai Társaság, 1912.
| ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||
