Óledince
Az „A Vajdaság települései és címerei” oldalról
Стари Лединци
Stari Ledinci
| Óledince | |
| Hivatalos? | Nincs adat |
| Használatban van? | |
| Tájegység | Szerémség |
| Körzet | Dél-Bácskai |
| Község | Újvidék |
| Rang | Falu |
| Terület | 19,7[1] km² |
Népesség
|
|
| Irányítószám | |
| Körzethívószám | 021 |
| A térképen:
Térkép betöltése… | |
Óledince (szerbül Стари Лединци / Stari Ledinci) a Vajdaság Dél-Bácskai körzetéhez tartozik, de a szerémségi Fruška Gora lejtőin fekszik.
A település közelében található a Fruška Gora-i Nemzeti Park és a Ledinci-tó, amely kedvelt turista látványosság és kiváló kikapcsolódási lehetőség a helybelieknek is.
Újvidékkel a 76-os városi busz köti össze.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Népessége
- 1948.: 233
- 1953.: 267
- 1961.: 338
- 1971.: 399
- 1981.: 570
- 1991-ben 549 lakosából 449 szerb, 48 jugo., 23 horvát, 8 magyar[1]
- 2002-ben 823 lakosából 711 szerb, 19 jugo., 16 horvát, 15 magyar[1]
[szerkesztés] Nevének eredete
A falu középkori magyar neve Szerlek volt.
[szerkesztés] Története
Nagy Sándor régész szerint a templom körüli település a XII.-XIII. században keletkezhetett, temploma pedig valószínűleg a XIII. században épült.[2] 1372-ből szárazó adatok szerint a ledince körüli területeket „Szerb Régiónak” nevezték. 1438-ban ezt a területet egy pravoszláv szekta lakta.
A legenda szerint egy szerb despota, Jovan Branković birtoka volt, aki elajándékozta a dombói kolostornak. Szerb lakosságát már Dózsa György parasztfelkelésének idelyén is megemlítik.
A XVII. században a török uralom alatt Szolah Mehmed aga birtokolta, a század végétől pedig újra a Magyar Királysághoz tartozott.
A Habsburg uralom alatt a lakosság sorozatosan megtagadta az adódizetést, mivel a falu a „Szabad szerbek” (Freie Ratzen) régiójához tartozott akik királyellenes lázongásaikról voltak ismertek.
1918-tól az SZHSZ királysághoz csatolták (később Jugoszlávia), a második világháborúban a német hadsereg felégette.
A háború után újjáépült a falu, de már új helyen, valamivel közelebb a Dunához. Ez a mai Ledince területe. Később a lakosság egy része visszavándorolt a régi faluba, és újjáépítették azt, ezt nevezik ma Stari Ledincinek.
A XX. század közepétől népszerű rekreációs területté vált, hétvégi telepek épültek.
[szerkesztés] Képek
[szerkesztés] Forrás, lábjegyzet
- Monografija Starih Ledinaca. Novi Sad, 1998.
- Miloš Lukić: Ledinačke vatre. Novi Sad, 1982.
- ^ a b Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet - Magyar Tudományos Akadémia
- ^ Takács Miklós: A középkori régészet a Vajdaságban 1918. és 1987. között. In: Testis temporum, vita memoriae. Ünnepi tanulmányok Pálóczi Horváth András 65. születésnapjára. Studia Caroliensia. A Károli Gáspár Református Egyetem szakfolyóirata. 2006. III.-IV. szám
- ^ Grbovi Jugoslavije: Kava Hag d.d., Zagreb, 1939.
| ||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
